*** ***
A Zemplén nyugati peremén a Hernád szeszélyesen kanyargó, szigetes partján található a Cserenkő-patak torkolatánál. Rendszeres autóbuszjáratok a 7 km-re lévő Hidasnémeti vasútállomásával kötik össze. A község első említése az 1219-es Váradi Regestrumban történik Sucta alakban. A település királyi birtok, melyet V. István adományoz el. 1402-ben egyezség révén a Perényiekhez kerül mint Nagyida várának tartozéka. Perényi 1441-ben kiszabadulásáért cserébe Giskrának adja zálogba. Később több birtokos osztozik földjein. Határában haladt a „Via Hagna" a fontos kereskedelmi út. A török időkben csaknem elnéptelenedik, s csak lassan települ újra. Sorsát, történelmét jelentősen befolyásolja a közeli Gönc sorsa. Református templomának alapjai még az Árpád-korból származnak. Később gótikus, majd barokk stílusban építették át. A romantikus Hernád-part kedvelt hely; kiindulópontja a vízitúráknak.

*** ***
The first document to mention the settlement was the Regestrum of Várad, issued in 1219, under the name of Sucta. The settlement belonged to the crown estate. The Perényis took possession of the village in 1402, as a part of the castle of Nagyida. Perényi gave it to Giskra in return for his liberation. Later several landlords shared the territory. The 'Via Hagna', an important trade route lead by the village. It became almost entirely depopulated during the Turkish rule and was resettled only much later. The fate and history of the village has always been closely connected to that of the nearby settlement of Gönc. The foundations of the Calvinist church date back to the Arpadian age. Later it was rebuilt in Gothic, then in Baroque style. The romantic Hernád bank is a popular place, several rowing tours start from there.

*** ***
Der Name der Siedlung kommt 1219 als Sucta im Regestrum von Várad erstmals schriftlich vor. Die Siedlung war ein königliches Gut, das von István V. verschenkt wurde. Im Jahre 1402 bekamen es die Perényis durch einen Pakt als Teil der Burg von Nagyida. Perényi setzte es 1441 Giskra zum Pfand. Später wurde das Gebiet der Siedlung unter mehreren Besitzern aufgeteilt. Am Rande des Ortes führt der wichtige Handelsweg "Via Hagna" vorbei. Das Dorf wurde während der türkischen Herrschaft fast völlig entvölkert und sie wurde erst langsam wieder besiedelt. Das Schicksal und die Geschichte des Dorfes waren von dem Nahe liegenden Gönc abhängig. Die Grundmauern der reformierten Kirche stammen noch aus dem Zeitalter der Arpaden. Später wurde sie im gotischen dann im Barockstil umgebaut. Das romantische Hernád-Ufer ist eine beliebte Gegend und dient als Ausgangspunkt der Wassertouren.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Zsujta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi kistérségben.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3897
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 169 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 24,96 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 6,77 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
A Hernád völgyében, a szlovák határ közelében található.

Szomszédos települések:
Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti, Tornyosnémeti.

Története:
Zsujta és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit z 1800-as években határában talált gazdag, és értékes bronzkori leletanyag is bizonyít.
A református egyházról bővebben: www.pazsiharangszo.ref.hu
Zsujta Árpád-kori település. Nevét a Váradi Regestrum oklevele említette 1219-ben Sucta néven.
1295-ben Sugta, Sugtha, a 14. század elején pedig Sugkta néven írták.
1219-ben Zsujtai Reynold gönci embereket vádolt - a Váradi Regestrum oklevele szerint - fia megöléséért.
A 14. század elején János gönci várnagy falujának írták, és ekkor Bárcai Edus szerviense, Copoz lerombolta egy fennmaradt oklevél szerint.
1295-1296-ban a három Németi nevű település határosa volt.
Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak.
A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 479 lakosa volt, ebből 471 magyar, 5 szlovák volt, melyből 236 római katolikus, 173 református, 52 izraelita volt.

Népcsoportok:
A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Gótikus református templom a 12. századból
Romantikus kúria
forspont megálló/fogadó

Híres emberek:
Karsa Ferenc honvédhadnagy, Görgei parancsőrtisztje és testvére Karsa András hadnagy, zeneszerző. A Karsa család másik három fia - György, Árpád, János - szintén részt vett a szabadságharcban.

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!