*** ***
A megye északi részén, a szlovák határ mellett, a Hernád északi mellékvizének - a Szártos pataknak - lapályos völgyében található község. Itt ér véget a 3. sz. nemzetközi főútvonal. Határában non-stop nemzetközi közúti határátkelőhely működik. Rendszeres autóbuszjárat csak Hidasnémeti vasútállomással köti össze. A község a német betelepítésű három falu egyike. A tornyos előnév arra utal, hogy e falvak közül itt volt egyedül tornyostemplom. A területen már a bronzkorban népes település létezett. Elso említése egy 1220-ban kiadott oklevélben történik. Az 1300-as évek elején gyakran tartottak itt megyegyűléseket, 1349-ben pedig nádori gyűlés színhelye. A 15. sz.-ban gazdag és népes helység, határában vámot is szedtek. 1440-ben Perényi váltság fejében a huszita Giskrának adta. Ettől kezdve gazdasága hanyatlani kezd. A 16. sz.-ban a török is rendszeresen pusztít, ezt még fokozza a pestisjárvány. 1715-ben mindössze 11 jobbágyot írnak össze. A trianoni „békét" követően határközség, vasúti megállóval. Református temploma a 15. sz.-ból való gótikus építmény.

*** ***
The village lies in the northern part of the county, near the Slovakian border. The international thoroughfare No. 3 ends here. There is a non-stop international boreder station near the village. The area had been inhabited since the Bronze Age. The name of the settlement was first mentioned in a charter issued in 1220. At the beginning of the 1300's County Assemblies were held here frequently and in 1349 the Palatine Assembly took place in Tornyosnémeti. Tornyosnémeti was a wealthy and densely populated settlement in the 15th century; people travelling through the place even had to pay toll. In 1440 Perényi gave it to the Hussite Giskra as a pawn. The economy of the village began to decline from then. In the 16th century the Turks were frequently looting the area; an outbreak of plague also hit the settlement. In 1715 only 15 villeins were recorded in the village. After the Peace Treaty of Trianon the village became a frontier settlement with a railway station. The Gothic-style Calvinist church dates back to the 15th century.

*** ***
Die Gemeinde befindet sich im nördlichen Teil des Komitats an der slowakischen Grenze. Hier endet die internationale Landstraße Nr. 3. Am Rande des Ortes ist eine Nonstop-Grezstation in Betrieb. Es gab schon in der Bronzezeit eine dicht bewohnte Siedlung in der Gegend. Die Siedlung kommt in einer 1220 herausgegebenen Urkunde erstmals schriftlich vor. Am Anfang der 1300er Jahre fanden die Komitatsversammlungen oft hier statt, im Jahre 1349 diente sie dann als Ort der Palatinischen Versammlung. Im 15. Jahrhundert war sie eine reiche Siedlung mit vielen Bewohnern, an ihrer Greze mußte man sogar Steuer bezahlen. Im Jahre 1440 verschenkte Perényi die Siedlung als Ablöse an den Hussitenführer Giskra. Seitdem kam die Wirtschaft der Siedlung in Verfall. Im 16. Jahrhundert wurde die Siedlung von den Türken öfters angegriffen, was eine Pestepidemie folgte. Im Jahre 1715 wurden nur 11 Leibeigenen konskribiert. Nach dem Friedensvertrag von Trianon wurde das Dorf zum Grenzort mit einer Eisenbahnstation. Die örtliche reformierte Kirche ist ein gotisches Gebäude aus dem 15. Jahrhundert.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Tornyosnémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi kistérségben. Miskolctól északkeletre kb. 63 km-re, a Hernád völgyében fekszik. Közúti határátkelőhely Szlovákia felé.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3877
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 490 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 34,90 fő/km²

Földrajzi adatok:
Tszf. magasság 150 m
Terület 14,04 km²
Időzóna CET, UTC+1

Nevezetességei:
1400-as években épül református templom
Román stílusú, 12. századi előzmény után 1477-ben épült a gótikus templom, illetve 20 évvel később a tornya. Több mint fél évezrede őrzi értékeit tehát az egyhajós, támpilléres épület.
A templom építésének éve a szentély diadalívéről, a toronyé pedig annak nyugati faláról is leolvasható. Gúlasisakos tornya zömök, tagolatlan. Kis ablakai megmaradtak, nyugati kapuját befalazták, ám déli, csúcsíves kapujának kőkerete ma is látható. A hajó déli falában három csúcsíves ablak is megőrződött – egyikük mérműves.
A nyolcszög három oldalával záródó szentélyt három gótikus, mérműves ablak világítja meg. A hajó egykori festett famennyezete elpusztult, mai deszkamennyezete egyszínű.
1880-ban épült katolikus templom
Csáky-Pallavicini-kastély Bővebben: Csáky-Pallavicini kastély
1965-ben még jó állapotban volt, parkettás szobákról tájékoztatnak a korabeli dokumentumok. A községi tanács 1966-ban felújíttatta a tetőt 110 ezer forintért. Később az épület a helyi téesz tulajdonába került, és raktárnak használták, majd az időközben életveszélyessé vált kastélyt 1983-ban felrobbantották. A körülötte levő "grófkert" mára lassan a „rőzseszedők” áldozatává válik, pedig egykor a kertépítészet remekműve volt. A gróf fiainak ültetett bükkfák és egy óriási platán vált utolsó emlékezővé. A kastély romjaiból máig találni mintás csempedarabokat.

Népcsoportok:
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Környező települések:
Miglécnémeti (Szlovákia) 2 km , Hidasnémeti 3 km, Zsujta 3 km, Kenyhec (Szlovákia) 3 km Hernádszurdok 6 km, Gönc 7 km.

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás