|
***
***
A megye északi részén, a szlovák határ mellett, a
Hernád északi mellékvizének - a Szártos pataknak -
lapályos völgyében található község. Itt ér véget a 3.
sz. nemzetközi főútvonal. Határában non-stop nemzetközi
közúti határátkelőhely működik. Rendszeres autóbuszjárat
csak Hidasnémeti vasútállomással köti össze. A község a
német betelepítésű három falu egyike. A tornyos előnév
arra utal, hogy e falvak közül itt volt egyedül
tornyostemplom. A területen már a bronzkorban népes
település létezett. Elso említése egy 1220-ban kiadott
oklevélben történik. Az 1300-as évek elején gyakran
tartottak itt megyegyűléseket, 1349-ben pedig nádori
gyűlés színhelye. A 15. sz.-ban gazdag és népes helység,
határában vámot is szedtek. 1440-ben Perényi váltság
fejében a huszita Giskrának adta. Ettől kezdve gazdasága
hanyatlani kezd. A 16. sz.-ban a török is rendszeresen
pusztít, ezt még fokozza a pestisjárvány. 1715-ben
mindössze 11 jobbágyot írnak össze. A trianoni „békét"
követően határközség, vasúti megállóval. Református
temploma a 15. sz.-ból való gótikus építmény.
***
***
The village lies in the northern part of the county,
near the Slovakian border. The international
thoroughfare No. 3 ends here. There is a non-stop
international boreder station near the village. The area
had been inhabited since the Bronze Age. The name of the
settlement was first mentioned in a charter issued in
1220. At the beginning of the 1300's County Assemblies
were held here frequently and in 1349 the Palatine
Assembly took place in Tornyosnémeti. Tornyosnémeti was
a wealthy and densely populated settlement in the 15th
century; people travelling through the place even had to
pay toll. In 1440 Perényi gave it to the Hussite Giskra
as a pawn. The economy of the village began to decline
from then. In the 16th century the Turks were frequently
looting the area; an outbreak of plague also hit the
settlement. In 1715 only 15 villeins were recorded in
the village. After the Peace Treaty of Trianon the
village became a frontier settlement with a railway
station. The Gothic-style Calvinist church dates back to
the 15th century.
***
***
Die Gemeinde befindet sich im nördlichen Teil des
Komitats an der slowakischen Grenze. Hier endet die
internationale Landstraße Nr. 3. Am Rande des Ortes ist
eine Nonstop-Grezstation in Betrieb. Es gab schon in der
Bronzezeit eine dicht bewohnte Siedlung in der Gegend.
Die Siedlung kommt in einer 1220 herausgegebenen Urkunde
erstmals schriftlich vor. Am Anfang der 1300er Jahre
fanden die Komitatsversammlungen oft hier statt, im
Jahre 1349 diente sie dann als Ort der Palatinischen
Versammlung. Im 15. Jahrhundert war sie eine reiche
Siedlung mit vielen Bewohnern, an ihrer Greze mußte man
sogar Steuer bezahlen. Im Jahre 1440 verschenkte Perényi
die Siedlung als Ablöse an den Hussitenführer Giskra.
Seitdem kam die Wirtschaft der Siedlung in Verfall. Im
16. Jahrhundert wurde die Siedlung von den Türken öfters
angegriffen, was eine Pestepidemie folgte. Im Jahre 1715
wurden nur 11 Leibeigenen konskribiert. Nach dem
Friedensvertrag von Trianon wurde das Dorf zum Grenzort
mit einer Eisenbahnstation. Die örtliche reformierte
Kirche ist ein gotisches Gebäude aus dem 15. Jahrhundert.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Tornyosnémeti
község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi
kistérségben. Miskolctól északkeletre kb. 63 km-re, a
Hernád völgyében fekszik. Közúti határátkelőhely
Szlovákia felé.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3877
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 490 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 34,90 fő/km²
Földrajzi adatok:
Tszf. magasság 150 m
Terület 14,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Nevezetességei:
1400-as években épül református templom
Román stílusú, 12. századi előzmény után 1477-ben épült
a gótikus templom, illetve 20 évvel később a tornya.
Több mint fél évezrede őrzi értékeit tehát az egyhajós,
támpilléres épület.
A templom építésének éve a szentély diadalívéről, a
toronyé pedig annak nyugati faláról is leolvasható.
Gúlasisakos tornya zömök, tagolatlan. Kis ablakai
megmaradtak, nyugati kapuját befalazták, ám déli,
csúcsíves kapujának kőkerete ma is látható. A hajó déli
falában három csúcsíves ablak is megőrződött – egyikük
mérműves.
A nyolcszög három oldalával záródó szentélyt három
gótikus, mérműves ablak világítja meg. A hajó egykori
festett famennyezete elpusztult, mai deszkamennyezete
egyszínű.
1880-ban épült katolikus templom
Csáky-Pallavicini-kastély Bővebben: Csáky-Pallavicini
kastély
1965-ben még jó állapotban volt, parkettás szobákról
tájékoztatnak a korabeli dokumentumok. A községi tanács
1966-ban felújíttatta a tetőt 110 ezer forintért. Később
az épület a helyi téesz tulajdonába került, és raktárnak
használták, majd az időközben életveszélyessé vált
kastélyt 1983-ban felrobbantották. A körülötte levő
"grófkert" mára lassan a „rőzseszedők” áldozatává válik,
pedig egykor a kertépítészet remekműve volt. A gróf
fiainak ültetett bükkfák és egy óriási platán vált
utolsó emlékezővé. A kastély romjaiból máig találni
mintás csempedarabokat.
Népcsoportok:
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány
nemzetiségűnek vallja magát.
Környező települések:
Miglécnémeti (Szlovákia) 2 km , Hidasnémeti 3 km, Zsujta
3 km, Kenyhec (Szlovákia) 3 km Hernádszurdok 6 km, Gönc
7 km.
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
|
