*** ***
A Cserehát K-i peremén, a Vasonca-patak alkotta keskeny "Száraz-völgyben" hosszan elnyúló falu. Mai nevét 1938-ban kapta, mikor egyesült a három kisközség: Rásony, Abaújsáp és Szárazberencs. Rendszeres autóbusz összeköttetése van a 32 km-re lévő Miskolccal és a közeli Halmaj vasútállomással. Mindhárom község az Árpád kor után keletkezett. Legkorábban Sápról olvashatunk: 1221-ben, mint birtokot említik. Az 1427-es adatok alapján szerény kis település, 7 adózó jobbágyportával. 1639-ben kénytelen meghódolni a pogánynak, s kettős adót fizet. A török és a járványok pusztítják. 1715-ben gyakorlatilag lakatlan. A 18. sz. második felében népesül be magyar telepesekkel. Rásony először 1326-ban tűnik föl iratokban. 1427-ben csak 5 jobbágy lakja. A török elöl lakói elmenekülnek, és sokáig pusztán áll. A 17. sz. végén a török "szabadságígérete" alapján települ be. A pestis miatt 1720-ban újból puszta, s csak a század közepén indul meg újra az élet. Berencs csak az 1427-es összeírás során tűnik fel mint jelentős település 20 adózó portával. A török időkben elnéptelenedik, s csak az 1760-as években népesül be ismét szlovák és magyar lakókkal. A rásonyi faluszélen található a középkori alapokon nyugvó református templom, mely mai alakját a 18. sz.-ban kapta. Érdekes látnivaló a község közepén a különálló harangtorony és a Csoma-Farkas kúria barokk eredetű klasszicista épülete.

*** ***
Its present name was given in 1938, when 3 little villages - Rásony, Abaújsáp and Szárazberencs - united. All of them were originated after the Arpadian age. Sáp could be read earliest: it was mentioned as a domain in 1221. It was a little settlement - on the basis of data in 1429 - with 7 taxpaying copyhold. In 1639 it was forced to yield to the heathendom and payed double tax. It was devastated by epidemics and destroyed by the Turks. In 1715 it was practically deserted. It became peopled by Hungarian settlers in the second half of the 18th century. Rásony appeared first in 1326 in documents. In 1429 only 5 serves lived there. Its inhabitants escaped from the Turks and it was deserted for a long time. It became inhabited on the basis of the Turkish "freedom promising" at the end of the 17th century. Berencs was only mentioned in 1429 as a major settlement with 20 tax paying copyhold. It was deserted in the Turkish-times and became peopled againg with Slovakian and Hungarian inhabitants.

*** ***
Die heutige Bezeichnung bekam die Siedlung im Jahre 1938, als sich die 3 Kleingemeinden Rásony, Abaújsáp und Szárazberencs vereinigten. Alle drei Siedlungen entstanden nach dem Zeitalter der Arpaden. Die ältesten schriftlichen Denkmäler schreiben über Sáp: 1221 wurde es als ein Gut notiert. Laut den Daten von 1427 war es ein bescheidenes kleines Dorf mit 7 steuerzahlenden Hufen. Die Bewohner ergaben sich im Jahre 1639 den Türken und sie bezahlten doppelte Steuer. Das Dorf wurde von den Türken und von Epidemien heimgesucht. Im Jahr 1715 war es praktisch unbewohnt. In der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts wurde es von ungarischen Ansiedlern neu bevölkert. Der Name von Rásony kam im Jahre 1326 erstmals schriftlich vor. 1427 war es nur von 5 Leibeigenen bewohnt. Die Bewohner flüchteten vor den Türken und es blieb lange unbewohnt. Ende des 17. Jahrhunderts wurde es aufgrund des "Freihietangebots" der Türken wieder besiedelt. Wegen einer Pestepidemie wurde es 1720 erneut entvölkert und wurde erst zur Mitte des Jahrhunderts wieder belebt. Berencs fiel erst bei der Konskription im Jahre 1427 als eine bedeutende Siedlung mit 20 steuerzahlenden Hufen auf. In der Zeit der türkischen Herrschaft wurde sie entvölkert. Erst in den 1760er Jahren ließen sich slowakische und ungarische Bewohner hier nieder.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Rásonysápberencs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang község
Irányítószám 3833
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 583 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 63,65 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 9,16 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
A mai település 1938. január 1-jén jött létre Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével.
A három elődfalu közül Sápot említik legkorábban, 1221-ben, Sap néven; a felnémeti németeknek a Ruszkaiak elleni perében kiküldött poroszló nevében szerepelt.
Rásonyt 1326-ban említették először, Rasonwelgeként egy völgy nevében tűnt fel neve. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 7 jobbágycsalád lakta (Rásonyt 5, Berencset 20.) 1639-ben török hódoltság alá került, elnéptelenedett, csak a 18. században népesült be végleg újra. Népességét később pestis pusztította el, 1720-ban pusztaság, csak később népesült be újra.
Berencset 1318-ban említették először, Barach néven. 1318-ban Berencsi nemes Drugeth Fülöp volt az ispánja. 1326-ban Léh és Berencs között fekvő Karácsond birtokot említette egy oklevél. A török hódoltság idején ez a falu is elnéptelenedett, a 18. században szlovák telepesek népesítették be újra.

Népcsoportok:
A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Csoma-Farkas-kúria (klasszicista)
Rásonyi templom (református, 12. századi eredetű)
Rásonyi harangláb (1748)
Berencsi templom (református, Léh faluval közösen építették 1780–1790 között)

Testvértelepülés:
Tornaújfalu Szlovákia

Érdekességek:
Rásonysápberencs ma a megye leghosszabb nevű települése, 1 betűvel több, mint Sátoraljaújhely.

Környező települések:
Beret, Detek (5 km), Homrogd, Monaj, a legközelebbi városok: Encs (kb. 25 km). Szikszó (15 km)

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!