***
***
A Cserehát É-i részén, a szlovák határ közelében
megbúvó zsákutcás aprófalu. A Perecsei-patak mentén
húzódó települést naponta mindössze két autóbuszjárat
érinti. Az első időkben az abaúji vár földjei közé
tartozott. A tatárjárás előtt ezt a helyet is a jászói
prépostság kapta adományként, melyet 1255-ben IV. Béla
is megerősített. 1323-ban Gerewen fiainak birtokaként
említik. A pogány meg-megújuló rablásai meghódolásra
kényszerítik a lakosságot. Gyér lakossága ellenére
1614-ben vásártartási jogot kap. 1715-ben szinte
lakatlan, majd a jászói konvent ukránokkal telepíti be.
Miután Jászó 1920-ban Csehszlovákiához került, a község
megvásárolta a birtokot, melyet 1923-tól kezdtek eladni.
A felvidék visszacsatolása után élénk kereskedelmet
folytat a lakosság Kassával és a közeli településekkel.
A községben a 90-es évekig határőrlaktanya működött. Ma
az épületegyüttest csak az enyészet használja. A falut
összefüggő erdőség övezi, mely kedvez a turizmusnak -
áthalad itt a Cserehát turistája piros sáv jelzésű
útvonal.
***
***
Long ago it belonged to the lands of Abaúj castle.
The provostship of Jászó was endowed with this land
before the Tatar invasion, what was confirmed by King
Béla IV in 1255. In 1323 it is mentioned as the land of
Gerewen's sons. The inhabitants were forced to surrender
owing to the plunders of pagans. In spite of the small
number of inhabitants it got the right of organizing
fairs in 1604. In 1715 the village is almost entirely
depopulated, later it was resettled with Ukrainians by
the convent of Jászó. After Jászó had got to
Czechoslovakia in 1920, the land was bought by the
inhabitants of the village, which was sold in 1923.
After the reannexation of Upper Norther Hungary the
commerce with the inhabitants of Kassa and the near
settlement was very intensive. The village is surrounded
with continuous forest, which is very favourable for the
tourism - the red footpath sign of "The tourist of
Cserehát" crosses the village.
***
***
In den Anfangszeiten gehörte es zu den Gütern der
Abaújer Burg. Vor dem Tatarenzug bekam die Propstei von
Jászó auch dieses Gebiet geschenkt, was 1255 auch von
Béla IV. verstärkte. Im Jahre 1323 wurde die Siedlung
als Besitz der Söhne von Gerewen notiert. Die immer
häufigeren Raubüberfälle der Türken zwangen die Bewohner
dazu, sich zu ergeben. Trotz der niedrigen Bewohnerzahl
bekam die Siedlung im Jahre 1614 das Marktrecht. 1715
war sie fast unbewohnt, dann siedelte der Konvent von
Jászó Ukrainier an. Nachdem Jászó im Jahre 1920 zur
Tschechoslowakei gelangte, kaufte die Gemeinde den
Besitz und begann ab 1923 ihn zu verkaufen. Nach der
Rückkopplung von dem Oberland trieben die Bewohner einen
belebten Handel mit Kassa und den umliegenden Siedlungen.
Das Dorf ist von einer zusammenhängenden Waldlandschaft
umgeben, was den Tourismus fördert der rot markierte
Touristenweg "Wanderer des Cserehát" führt hier durch.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Perecse község
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben,
Miskolctól 55 kilométerre északkeletre,a Cserehát
dombvidék északi részén, a magyar-szlovák határ mellett
található.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3821
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 31 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 2,47 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 12,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Története:
Régen az abaúji vár földjei közé tartozott. A falu első
említése a tatárjárás (1241-1242) előttről való, Kálmán
herceg a helységet a jászói prépostságnak adta
adományként. 1255-ben első okleveles említésében ezt
erősíti meg IV. Béla Pereche név alakban. 1532-ben a
törökök rablásai behódolásra kényszerítették az itt
élőket. 1614-ben gyér lakossága ellenére vásártartásra
jogot kapott. Az 1720-as években a jászói konvent
ukránokat telepít be a faluba. A faluszerkezet a mai
napig eredeti, érintetlen állapotában található. A
lakosság főleg a mezőgazdasággal foglalkozott. A falu
virágkora az 1830-as évektől 1900-as évek közepéig
tehető. Az 1950-es évektől a rendszerváltásig stagnált,
majd ezt követően a népesség jelentősen csökkent, az
elmúlt pár évben pedig -köszönhetően a betelepülő új
lakosoknak- ismét stagnál, ill. csak kismértékben
csökken. A szocializmus alatt a falu határőrközség is
volt, ezért kb. 40-50 katona teljesített szolgálatot
folyamatosan a helyi laktanyában.
Népcsoportok:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek
csak magyar lakossága van.
Látnivalók:
Görög katolikus templom (épült 1948-ban).
Környező települések:
Kány 10, Büttös 6, Krasznokvajda 5 km-re található
Perecsétől. A legközelebbi város: Encs 27 km-re.
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|