***
***
Az egyik legkisebb csereháti település a
Rakaca-patak egyik keskeny oldalvölgyében, a szlovák
határ közelében. A zsákutcás falucskát ligetes-erdős
terület övezi. Naponta egy(!) autóbuszjárat érinti, mely
Miskolccal köti össze. Vasárnap nincs tömegközlekedése.
A település az Aba nemzetség birtoka volt. Egy 1299-es
oklevél említi először, mikor Tekus fia, István –
fiaival együtt –- átadja a területet a Balogh nembeli
Henriknek. 1427-ben 24 adózó jobbágyportája volt. A XV.
századtól a göncruszkai pálosok is birtokosok, akik
halastavat létesítettek a község határában. A török
időkben a közeli Vajda feldúlása és kirablása után
meghódolt a falu. Lakói később elmenekültek; a puszta
helyet 1760 után telepítették be szlovák népekkel. A
falut az újbóli kihalástól csak az üdülőhellyé válás
mentheti meg. A csend, a jó levegő, a kellemes környezet
és az itt áthaladó piros sáv jelzésű turistaút
alkalmassá teszi e funkcióra.
***
***
The settlement was the land of Aba clan. It was
firts mentioned in a document in 1299, when István,
Tekus's son gave the land to Henrik from Balogh family.
In 1427 24 serf-families paid tax. In the 15th century
the landowners were the monks of Paulite monastery in
Göncruszka, who established a fish-lake in the boundary
of the settlement. The inhabitants of the village
surrendered in the Turkish times after the devastation
and plunder of the settlement. Later the inhabitants
escaped; the deserted place was resettled with
Slovakians after 1760.
***
***
Die Siedlung war im Besitz des Stammes Aba. Sie
wurde erstmals 1299 in einer Urkunde erwähnt, als der
Sohn von Tekus, István das Gebiet samt seiner Söhne dem
Stamm Balogh angehörigen Henrik übergab. 1427 hatte das
Dorf 24 steuerzahlende Hufen. Ab dem 15. Jahrhundert
wurden auch die Paulaner aus Göncruszka zu Besitzern und
sie errichteten einen Fischteich am Rande der Siedlung.
Während der Türkenherrschaft ergab sich das Dorf nachdem
die Nahe liegende Siedlung Vajda zerstört und beraubt
wurde. Die Dorfbewohner flüchteten. Auf dem verödeten
Gebiet wurden nach 1760 slowakische Völker neu
angesiedelt.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Keresztéte
törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi
kistérségben.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3821
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 36 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 8,98 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 4,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Fekvése:
Miskolctól közúton kb. 65 kilométerre északra. A szlovák
határtól kevesebb mint 2,5 km választja el.
Története:
Keresztéte nevét 1299-ben említették először egy oklevél
Kerezthethe, majd 1323-ban Creztethe néven.
1299-ben Balog nemzetségbeli Oth fia Henrik követelte
vissza Tekus fia István fiaitól Keresztéte birtokot,
akik azt viszaadták Henriknek.
A 20. század elején Keresztéte Abaúj-Torna vármegye
Tornai járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 144 magyar lakosa volt, ebből
112 római katolikus, 21 görög katolikus, 9 református
volt.
Népcsoportok:
A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány
nemzetiségűnek vallja magát.
Látnivalók:
Római katolikus templom
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|