*** ***
A Cserehát DK-i peremén, a Vasonca-patak mentén, a Száraz-völgy bejáratánál települt falu. A község határában halad a 3. sz. főközlekedési út. Rendszeres autóbusz-összeköttetése van Miskolccal és a 4 km-re lévő vasútállomással. Első írásos említése az 1332-es pápai tized-jegyzékben fordul elő. A XV. sz. elején már két Kázsmárk létezik, Alsó- és Felső-. A virágzó települések a török időkben sokat szenvednek: 1632-ben Alsókázsmárkot feldúlja a pogány. 1640-tol már mindkét hely puszta. A század végén az újból benépesült falut előbb a kuruc háborúk, majd az 1711-es pestisjárvány ismét pusztává teszi. Csak a XVIII. sz. végén telepítik be református magyarokkal. Érdekes látnivaló a XIV. századi elemeket is hordozó, 1667-ben újjáépített református templom, valamint a klasszicista Péchy- kúria 1802-ben épült tömbje.

*** ***
The village was first mentioned in a Papal tithe-record in 1332. Two Kázsmárk existed in the beginning of 15th century: Alsó Kázsmárk and Felso Kázsmárk. The inhabitants of the propperous villages suffered a lot during the Turkish times: in 1632 the pagan devastated Alsókázsmárk. Both places became deserted in 1640. At the end of the century the resettled village became de-serted again owing to the Kuruc wars, then due to the epi-demic of the bubonic plague in 1711. It was resettled with reformed Hungarians only at the end of the 18th century.

*** ***
Die Siedlung wurde 1332 in der Zehntenliste des Papstes erstmals schriftlich erwähnt. Anfang des 15. Jahrhunderts gab es schon zwei - Alsó und Felso - Kázsmárks. Die blütenden Siedlungen mußten in der Zeit der Türkenherrschaft viel erleiden: 1632 wurde Alsókázsmárk von den Türken zerstört. Ab 1640 waren beide Siedlungen verödet. Ende des Jahrhunderts wurde das erneut bevölkerte Dorf zuerst durch den Kuruzenkriege dann durch die Pestepidemie im Jahre 1711 wieder vernichtet. Es wurde erst Ende des 18. Jahrhunderts von reformierten Ungarn neu bevölkert.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Kázsmárk község Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang község
Irányítószám 3831
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 965 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 77,08 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 12,52 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti részén, a Vasonca-patak völgyében fekszik. A megyeszékhelytől, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre található.
Megközelíthetősége:
Közúton a 3-as főútról, Szikszó, majd Aszaló után kb. 5 km-rel balra letérve, egy mellékúton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 4 km-re található Halmajon van, a MÁV 90-es számú, Miskolc-Hidasnémeti közötti vonalán.

Története:
A települést 1332-ben említették először Casmar, Kasmar néven.
1332-ben a pápai tizedjegyzékben papját is említették, tehát ekkor már egyházas hely volt. Papja ekkor 12 garas pápai tizedet fizetett. 1388-ban Alsó- és Felsőkázsmárk néven létezett.
A 17. században elnéptelenedett, majd újra benépesült. 1711-ben egy pestisjárvány miatt a falu népessége kihalt, 1726-ban telepítették be újra. A 20. század elején Alsó- és Felsőkázsmárk Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor Alsókázsmárknak 269 magyar lakosa volt, melyből 110 római katolikus, 104 református, 27 evangélikus volt. Felsőkázsmárk 394 magyar lakosából 163 római katolikus, 30 görög katolikus, 162 református volt. 1936-ban a két település, Alsó- és Felsőkázsmárk egyesült.

Népcsoportok:
A település lakosságának 63%-a magyar, 37%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Vallás:
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakossága vallásilag igen megosztott. Római katolikusnak kb. 28,5%, reformátusnak kb. 22,5%, görög katolikusnak kb. 10,5%, míg evangélikusnak kb. 0,5% vallotta magát. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez kb. 3,5%, és nem válaszolt, illetve ismeretlen kb. 34,5%.[4]
Római katolikus egyház: az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-Encsi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település a léhi plébánia filiája.
Református egyház: a Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint anyaegyházközség.
Görög katolikus egyház: a Miskolci Apostoli Exarchátus (kormányzóság) Csereháti Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település a csobádi görög katolikus parókiához tartozik, mint filia. A Kázsmárkon található görög katolikus kápolna titulusa: Szent Márk evangélista.
Evangélikus egyház: az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. A település evangélikus vallású lakosai a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Látnivalók:
Péchy-kúria: Az alsó szint ajtajának kőkeretén található felirat alapján 1786-ben épült, s 1802-ben újra/átépített, klasszicizáló késő barokk stílusban.
Református templom: A XIV. században épült, gótikus stílusban. 1667-ben és 1760-ban átépítették. Homlokzat előtti tornya 1873-ban készült.
I-II. világháborús emlékmű.
Görög katolikus (Szent Márk evangélista-) kápolna.

Testvértelepülés:
Szádudvarnok (Szlovákia)

Környező települések:
Aszaló (9 km), Csobád (7 km), Detek, Léh, Rásonysápberencs, a legközelebbi város: Szikszó (12 km).

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!