*** ***
A Zempléni-hg.-tol nyugatra, a kiszélesedő Hernád-völgy több patak által szabdalt öntéstalaján elhelyezkedő település. Vasúti megállója van a szerencsi szárnyvonalon. Busszal elérhető Miskolc, Encs, Hidasnémeti. Neve először 1220-ban jelent meg Uruzca formában. Mint királyi birtok, a vizsolyi ispánsághoz tartozó német falvak egyike, ahová orosz telepesek is érkeztek. Innen a Ruszka elnevezés. A közeli Borsó-hegy lábainál létezett a Szent Katalin nevét viselő pálos kolostor. Itt készült 1370 körül az esztergomi székesegyházban őrzött ún. Anjou-kárpit. A kolostor helyére ma már csak a „Klastrom-forrás” emlékeztet. Több birtokos után a község egy részét 1526 után Kassa városa birtokolja, majd Ferdinánd király Dobó Istvánnak adja 1558-ban. Későbbi, híres birtokos családok: Kazinczyak, Patayak, Meskó bárók. Ismert műemléke az Árpád-kori eredetű, kőfallal körülzárt református templom, melyet a XVIII. sz. végén barokk stílusban átépítettek. A római katolikus templomot Meskó József építette 1778-ban, klasszicista stílusban. A település híres termékei a kajszibarack és a burgonya.

*** ***
Its name first appeared in 1220 in the form of Uruzca. It was one of the German villages belonging to the governor of Vizsoly as a royal estate, where Russians were also settled. That's why the settlement got its name "Ruszka". The Paulite monastery called St. Catherine existed at the foot of the near Borsó hill. The so called Anjou-tapestry stored in the Cathedral of Esztergom was made here around 1370. Today only the "Klastrom spring" refers to the location of the monastery. After a lot of landowners a part of the settlement belonged to Kassa after 1526, then King Ferdinánd gave it to István Dobó in 1558. The well-known historic building of the village is the reformed church built in the Arpadian Age. The church is surrounded by a stone-wall.

*** ***
Der Name der Siedlung taucht erstmals 1220 als Uruzca auf. Als königliches Gut gehörte es zu den deutschen Siedlungen die Teil der Vizsolyer Gespanschaft waren. Es gab auch russische Ansiedler im Dorf, die Bezeichnung Ruszka kan von da her. Am Fuße des nahe liegenden Borsó-Bergs stand das Paulanerkloster, das den Namen von St. Katalin trug. Hier wurde um 1370 der sog. Anjou-Vorhang hergestellt, der in der Esztergomer Basilika aufbewahrt ist. Auf den Platz des Klosters erinnert heute nunmehr die "Klastrom-Quelle“. Nach mehreren Beitzern gehörte nach 1526 ein Teil zur Stadt von Kassa, dann schenkte 1558 König Ferdinand die Siedlung István Dobó. Ein bekanntes Denkmal des Ortes ist die mit Steinmauern umgebene reformierte Kirche, die aus der Arpadenzeit stammt.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Göncruszka település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Göncruszka az államalapítás óta Abaúj megye települése, melynek eredeti székhelye Kassa, ami csupán 30 km-re van.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3894
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 632 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 37,78 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 16,73 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található. A legközelebbi város: Gönc (4 km), környező települések: Hejce (7 km) és Vilmány (4 km).
Keletről a Eperjes-Tokaji-hegység övezi, az Abaúji-Hegyalja kistáj része. Ennek kiemelkedő csúcsai, a Borsó-hegy (733 m) és a Gergely-hegy (783 m), ezek uralkodnak a táj felett, növelvén annak szépségét. Lábai előtt terül el a széles völgy kitűnő termőföldjével. Éghajlata száraz, hűvös.
Nyugati oldalán a Hernád határolja. A Magas-Tátrára nyitott völgyön északról a „kurucok szele” gyakran süvít át a községen. Északon Gönccel, délkeleten Hejcével, dél felöl Vilmánnyal, nyugatról Hernádvécsével és Hernádszurdokkal határos, az utóbbi két település a Hernád túlsó oldalán találhatók.
A Hernád-völgy hosszú, árokszerű medence, helyenként kb. 8 km széles és 190 km hosszú. A folyó több forrásból ered, néhol sziklahasadékon át éri el Igló lapályát. Beleömlik a Gölnic, Kassától délre a Tarca, az Ósva és a Miszlóka-patak. Ónod közelében éri el a Sajót, majd Tiszaújvárosnál együtt folyik be vizük a Tiszába. A község határa a folyótól a hegy lábáig terjed, kitűnő a termőföldje; ha áradás van, akkor a hegyoldal adja a termést, ha pedig szárazság uralkodik, a folyó tárolja a nedvességet.
A Hernád túlsó jobb partján a 3. számú nemzetközi út és a Budapest-Kassa-Krakkó közötti vasútvonal húzódik. A folyó bal oldalán, a falu keleti szélén fut a Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal. Az országút pedig átszeli a települést. Ez jelenleg a Fő utca.
Az ősi fő útvonal a hegy lábánál vezetett, az úgynevezett Klastrom-kert alatt, a Savós-kút közelében a boldogkői vár és Gönc között, amely összekötötte valamikor a Balkánt Lengyelországgal. Ez volt a levantei kereskedelmi útvonal a Balti vidék és Dél-Európa között. Sok gyümölcsöt és bort szállítottak itt. Gazdaságilag részben előnyére volt a vidéknek, komoly hátrányt az jelentett, hogy katonai útvonal is volt, a harcok idején a lakosság sokat szenvedett. Erdőkbe, mocsarakba, alagutakba rejtőztek az ellenség elől.

Vizei:
Göncruszkán két patak folyik keresztül. Az egyik, a Ruszka-patak a felső szőlőhegy aljából, a Virhócz-kútból, a felső urasági táblán, a falun keresztül folyik és a Peretkába ömlik. 1970-ben szabályozták a patakot a nagy esőzések folytán való kiöntései miatt. A másik patak a Gönc határából jön; ez működtette hajdan a református templom melletti malmot. Bő vize áradáskor a falu északi részét sokszor elborította, emiatt is húzódott a lakosság a 18.-19. században délkeletre, a magasabb részekre. Az ősi templom ezért áll jelenleg a falu északi végén. Ennek a pataknak több neve is van: Gönci-patak, Peretka, Ósva-patak, de a régiek Hedrik-pataknak nevezték a falu mellett húzódó szakaszát. Hedrik nevű volt II. Géza király nádora, és az ő idejében épült az ősi műemlék-templom. Elképzelhető, hogy Hedrik nádornak itt is volt egy szálláshelye, amely a tatárjárás idején elpusztult. Innen maradt fent ez a név.
Pesty Frigyes gyűjtése alapján tudjuk, hogy 1865-ben még „létezett határunkban egy hideg tó… Teteje meleg, mert meleg forrása is van. Sok hal van benne, télen sem fagyott be. A Lázi réten és Görbe-tavat is találunk, ami sokszor kiszáradt, mint ahogy a Kerektó is.” Ezek a vizek a Hernád szabályozása következtében megszűntek.

Története:
Göncruszka (Ruszka, Uruszka) Árpád-kori település. Nevét a Váradi Regestrum már 1220-ban említette Vruzca, majd 1221-ben Rvzka néven.
Ruszka a vizsolyi ispánsághoz tartozó 10 királynéi német telepesfalu egyike volt, lakói 1220-ban elűzték két falunagyukat. Az idevaló Seraphin és Ethened, akik a Ruszkaiak ősei, már 1221-ben birtokosok voltak a településen.
1317-ben ebből a Ruszkából elégítették ki Seraphil özvegyét hitbére és jegyajándéka ,és leányait leánynegyedük felől. Ekkor már papját is említették.
1332-ben Izsép a ruszkaiak közül az egész Ruszkát magáénak vallotta. A pápai tizedjegyzék adatai szerint ekkor papja 18 garas, 1333-ban 16 garas pápai tizedet fizetett.
1700-tól hívják Göncruszkának.
1977-ben Gönchöz csatolták, majd húsz évvel később ismét különvált.

Népcsoportok:
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Civilek:
***

Vállalkozások:
***
Hunland FOOD Kft.

Cím: 3894 Göncruszka, Szabadság u. 5.
Tel: 1/253-5102 vagy 28/546-505, Fax: 1/253-5103 vagy 28/546-506
E-mail: office@hunlandfood.eu
A Hunland FOOD Kft. fő tevékenysége élelmiszerek export-import nagykereskedelme, valamint magyar és közép-kelet-európai agrártermények termeltetése, felvásárlása és feldolgozása. Tevékenységünk az ellátási lánc teljes spektrumát lefedi, a termények termeltetéstől a nagy- és kiskereskedelmi értékesítési pontok elérésig. Partnercégeink között úgy a kis, önálló boltok, mint a legnagyobb multinacionális cégek is megtalálhatók. Termékpalettánkon mind a kiskereskedelmi - akár saját márkás kiszerelések - akár a lédig értékesítésű vagy ömlesztett termények is megtalálhatóak. Két legfontosabb saját feldolgozású termékünk a dióbél és az étkezési mák. A Hunland Food Kft. családi vállalkozásként indult, amely mára 40 fős, kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező céggé nőtte ki magát. Hazai és régiós kapcsolataink mellett stabil nemzetközi - nyugat-európai és tengerentúli üzleti kapcsolatokkal rendelkezünk. Társaságunk továbbra is a növekedést és az általunk feldolgozott, illetve forgalmazott termékek minőségének folytonos fejlesztését tekinti fő célkitűzésének. Küldetésünk és irányadó üzleti koncepciónk, hogy az ellátási lánc különböző szintjeinek komplex és integrált kezelésével a szektor „termék előállító pólusát”, összekapcsoljuk a végfelhasználókkal.
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!