*** ***
***

*** ***
***

*** ***
***

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Encsi kistérségben, Encstől 3 km-re keletre, Encs és Abaújkér közt.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3854
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 373 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 69,98 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 5,33 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
A környék már a IV. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűdés Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.
Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.
1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták. 1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérének Sáros megyei birtokért.
A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.
Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.

Népcsoportok:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.

Látnivalók:
A törpe vízerőmű [szerkesztés]
A Gibárti vízierőmű (Fotó: Vimola Ágnes)
A Gibárti vízierőmű Ganz turbinája (Fotó: Vimola Ágnes)
Gibárton található, a ma már ipari műemlékké nyilvánított, 1901-ben tervezett, 1902-ben épített és 1903-ban üzembe helyezett gibárti vízerőmű. Magyarországon itt épült az elsők között vízi erőmű, a Hernád folyón. A ma is üzemelő törpe erőmű, kategóriájában hazánk legrégebbi, magyar gyártású, ma is eredeti alapgépeivel működő villamosenergia-termelő telepe, amely hozzájárul a régió áramellátásához. A gibárti vízierőmű géptermében 2 darab, egyenként 250 kilowatt teljesítményű generátor található. A vízerőmű előzetes egyeztetést követően, látogatható.
A duzzasztómű a község felett egy éles kanyarban épült. Az alapozás és mélyépítés részlettervei nem maradtak fenn. A műtárgy valószínűleg a Hernád kisvízhozamának időszakában épült, amikor a főgátat elzárták, és a Hernád vizét a mellékágba (a mai üzemvízcsatornába) terelték. A felvíz csatornán keresztül jut a víz a gépházban elhelyezett turbinákhoz. A turbinákon átfolyó víz az alvíz csatornán át jut vissza a Hernád mederbe. A Gibárti vízerőmű, a maga méret- és típuskategóriáján belül, Magyarország legrégibb ma is működő energiatermelő egysége. Felépítésének gondolata a múlt század végén foganhatott meg és a kivitelre, valamint általános elrendezésre vonatkozóan a Ganz-MÁVAG gyár tervtárában fellelhető legrégibb rajzok az 1903. évből származnak. Ezek a rajzok lényegében a mai állapotot tükrözik, mind az épület, mind a gépi berendezés tekintetében. Látható azonban, hogy a telep több módosításon, a gépek pedig felújításon estek át. Ezek közül az 1929. évben kiadott -még meglévő- rajzmásolat egy olyan javításról tanúskodik, amikor mindkét turbina új járókereket és szabályozó vonórudakat kapott. Ezek a közel negyven esztendeig folyamatosan üzemben tartott alkatrészek, a jelenlegi nagyjavítás során ismét felújításra kerültek. Eredetileg mindkét gépegységhez azonos típusú sebességszabályozó tartozott. Ezek közül az egyik lényegét tekintve ma is eredeti állapotban van, és a nagyjavítás során is csupán az elhasználódott alkatrészek cseréje vált szükségessé, bárminemű lényeges szerkezeti változtatás nélkül. A másik regulátorát a negyvenes évek elején teljesen felújították. Az új szabályzó azonban nem felelt meg maradéktalanul a vele szemben támasztott műszaki követelményeknek, ezért a nagyjavítás során szerkezeti módosításon is átesett. 1967-ben kerültek felújításra a turbinák és a szabályzók. A duzzasztóműtől 100 m-re találjuk a 12 m széles árapasztót, amellyel a szűknek bizonyult duzzasztómű kiegészítése képpen az árvizek jobb levezetését kívánták elérni. A duzzasztómű és az árapasztó azonban még együttesen sem bizonyult elégnek a nagy vízhozamok levezetésére, és ezért a két műtárgy közé 1954-ben megépült az árapasztó surrantó. Tulajdonos: ÉMÁSZ Rt.
Mihály bácsi fája [szerkesztés]
Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
 

Civilek:
***

Vállalkozások:
***
Híd Presszó
Cím: 3854 Gibárt, Kossuth u. 1/A
Tel.: 46/386-057
Nyitva tartás: 6:00-21:00
Udvarias kiszolgálás mellett kulturált szórakozási lehetőség. Horgászjegy is kapható a Hernád, Csíkos, Bársonyos folyókra.
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!