|
***
***
A Cserehát keleti peremén, a Garadna-patak mentén, a
3. számú főközlekedési út két oldalán elterülő község.
Vasútállomás 2 km-re, Novajidrányban található, ahová
rendszeres az autóbuszjárat. A település neve szláv
eredetű, jelentése: „várhoz tartozó”. Eredetileg az
abaúji várhoz tartozó várnépek laktak itt. A XIV.
sz.-ban Drugetthi Vilmos Gönchöz csatolja, majd Mátyás
egyes részeit Kassának adja. 1515-ben Abaúj vármegye itt
tartotta közgyűlését. A török időkben sokat szenved a
település: az itt állomásozó, illetve átvonuló hadak
felélik a falu készleteit. A XVII. sz. második felében
alig százan lakják, majd a pestisjárvány lakatlanná
teszi. Az 1700-as évek derekén települ be ismét. Az
1848–49-es események idején a császári seregektől
szenved a község. Napjainkban az itt áthaladó nagy
közúti forgalom okoz néha áldatlan állapotokat.
Figyelemre méltó a görög katolikus templom barokk
ikonosztázionja.
***
***
The name of the settlement is of Slavic origin, it
means "belonging to the castle". Originally the people
belonging to the Abaúj castle lived here. In the 14th
century the village was attached to Gönc by Vilmos
Drugetthi, later certain parts of the settlement were
given to Kassa by king Matthias. In 1515 the general
meetings were held here by Abaúj county. In the Turkish
times the inhabitants suffered a lot: the stock of
provisions was eaten up by the Turkish army. The number
of inhabitants did not reach 100 during the second half
of 17th century, then it became depopulated by the
epidemic of the bubonic plague. The village was
resettled again in the middle of 17th century. The
inhabitants of the settlement suffered a lot from the
imperial army during the War of Independence in 1848-49.
***
***
Der Name der Siedlung ist slawischer Herkunft und
bedeutet: "zur Burg angehörig“. Ursprünglich lebten die
zur Abaújer Burg angehörigen Burgleute hier. Im 14.
Jahrhundert wurde das Dorf von Vilmos Drugetthi der
Siedlung Gönc angeschlossen, dann gab Matthias einige
Ortsteile der Stadt Kassa. 1515 hielt hier das Komitat
Abaúj seine Hauptversammlung. In der Zeit der
Türkenherrschaft litt das Dorf viel: die Truppen die
hier stationierten oder vorbeigingen lebten die Vorräte
des Dorfes auf. In der zweiten Hälfte des 17.
Jahrhunderts lebten hier kaum Hundert Menschen, dann
wurde das Dorf wegen der Pestepidemie völlig unbewohnbar.
Es wurde Mitte der 1700er Jahre wieder bevölkert. Bei
den Ereignissen des Freiheitskampfes von 1848-49 litt
das Dorf unter den kaiserlichen Truppen.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Garadna község
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3873
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 447 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 45,71 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 9,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Fekvése:
A Hernád völgye és a Cserehát határán fekszik, a 3-as
főút mellett Miskolctól 50 kilométerre északkeletre,
Encstől északra 10 km-re található. Szomszédos
települései: Hernádvécse, és Novajidrány.
Nevének eredete:
Neve szláv eredetű, jelentése várhoz tartozó, amely
szerint eredetileg várbirtok volt.
Története:
Garadna (Granna) nevét az oklevelek 1234-ben említették
először Grathna, Gradna, majd 1259-ben Granna néven.
A Garadna-patak mellett két Garadna falu alakult ki.
Az egyik az 1234-ben Szurdokbénye határában említett
Garadna falu Houl fia Péter birtoka volt, és ez 1406-ban
Fel Garadna vagy Petri néven szerepelt az oklevelekben.
A másik, a Hernád mellett fekvő Garadna abaúji várnépek
és várjobbágyok birtoka volt, melyet IV. Béla király
Váraskinizs földért elcserélt és a királyné vizsolyi
ispánságához csatolt, majd 1259-ben Zsámboki Kozma fia
Kozma ifju királynéi étekhordómesternek adta, akit
Erzsébet királyné 1278-ban tartozékaival együtt
megerősített birtokában.
1312-ben Károly Róbert király Kozma fia Jánostól annak
hűtlensége miatt elkobozta, és Aba nemzetségbeli Nekcsei
Sándornak adta régi vámjával együtt.
1323-ban Károly Róbert király a Rozgonyi csatában részt
vett Kozma fia Jánostól elkobzott Garadnát Zovárd
nemzetségbeli Oprod [Oproud] (dictus) Istvánnak adta
vámjával és malmaival. Később az ő árváitól Drugeth
Miklós vette el és Gönc várához csatolta, de 1327-ben a
király visszaadta az árváknak.
A Garadna patakot az oklevelek 1332-ben Gálya, 1234-ben
Szurdokbénye határában.
A pápai tizedjegyzék összeírása szerint papja 1332-ben
és 1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett.
Népcsoportok:
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány
nemzetiségűnek vallja magát.
Látnivalók:
Harangláb (római katolikus kápolna). Valószínűleg a 15.
században épült templom - megmaradt - különálló
harangtornya. Falán napóra látható.
Görög katolikus templom. Nagy valószínűséggel 1808-ban
épült. Tornya későbbi, a szájhagyomány és néhány írott
forrás szerint is az 1815-ben itt keresztülutazó I.
Sándor orosz cár adományozott 100 holland aranyat az
építésére.
Idősek klubja. Régebben fogadó, illetve
postakocsi-állomás, később csendőr-, majd rendőr-örs.
Híres emberek:
Itt született és itt van eltemetve Gulyás Mihály író
(*1929 †2003). Elbeszélések és regények szerzője, a
Napjaink (Miskolc) főszerkesztője, a tokaji írótábor
egyik kezdeményezője volt.
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|
