|
***
***
A Belső-Csereháton, a Vasonca-patak egyik ágának
völgyfőjében elhelyezkedő kisközség. A település távol
esik a városoktól; meglehetősen ritkán közlekedő
autóbuszjáratok kötik össze Enccsel, Miskolccal. A XIII.
sz.-i oklevelekben többször is találkozhatunk a
település nevével, mely valószínűleg ószláv
személynévből keletkezett. A vidék és a község az Aba
nemzetségből származó Gereven fiainak birtoka volt, akik
később Gagyinak nevezték magukat. A pápai tizedjegyzék
alapján a XIV. sz.-ban meglehetősen gazdag hely volt. A
népes település 1565-re majdnem elnéptelenedett. Ezt
betetézte az 1640-es török rablóhadjárat. A vegetáló
falut a XVIII. sz.-ban telepítették újra. A község
fölött magasodó dombon áll a XVIII. sz.-ban épített
római katolikus templom, melynek helyén valamikor bencés
apátság létezett. A templom szentélyébe van befalazva
Gagyi László sírköve, amely egyike hazánk legrégebbi
címeres sírkövének. A faluban valaha gyógyfürdő is
működött, mely a háború alatt pusztult el. A település
nyugati peremén, egy kis patak mellett áll a
Darvas–Huszár-kúria klasszicista épületegyüttese, ahol
felújítása után vendégeket óhajtanak fogadni. A terület
valamikor híres szilvatermő vidék volt, melyet
szeretnének újból megvalósítani.
***
***
It is often mentioned in the documents of 13th
century, which probably comes from the Old Slav
Christian name. The settlement was the land of Gereven's
sons originating from the Aba clan, who later called
themselves Gagyi. It was a rich village in the 14th
century, in accordance with the Papal tithe record. The
populated settlement became almost depopulated in 1565.
The Turkish predatory expedition made the matters worse
in 1640. The village was resettled in the 18th century.
The Roman catholic church was built in the 18th century
and can be found on the hill above the settlement.
Former the Benedictine Abbey existed in the place of the
church. The tomb of László Gagyi is walled in the
chancel of the church - it is one of the oldest
escutcheoned tombs of Hungary. Once a spa existed also
in the village, which was destroyed during the war.
***
***
In Urkunden aus dem 13. Jahrhundert taucht der Name
der Siedlung mehrmals auf, er wurde wahrscheinlich aus
einem altslawischen Personennamen abgeleitet. Das Dorf
und die Gegend war im Besitz der Söhne von Gereven aus
dem Stamm Aba, die sich später Gagyi nannten. Gemäß der
Zehntenliste war das Dorf im 14. Jahrhundert ziemlich
reich. Die dicht bewohnte Siedlung wurde bis 1565 fast
völlig entvölkert. Dieser Prozeß wurde durch den
türkischen Plünderzug im Jahre 1640 vollendet. Das
dahinlebende Dorf wurde im 18. Jahrhundert neu Besiedelt.
Auf dem Hügel neben dem Dorf steht die im 18.
Jahrhundert gebaute römisch-katholische Kirche, auf
deren Platz sich früher die Benediktinerabtei befand. In
das Heiligtum der Kirche ist das Grabstein von László
Gagyi eingemauert, was eines der ältesten mit Wappen
versehnten Grabsteine des Landes ist.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Felsőgagy
község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi
kistérségben. Miskolctól közúton 46 kilométerre északra.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3837
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 164 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 11,33 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 14,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Története:
A terület az őskor óta lakott. A honfoglalás után az Aba
nemzetség birtoka volt a közeli Alsógagy, Gagybátor és
Gagyvendégi falvakkal együtt, s e falvak mindegyike egy
Gagy nevű személy után kapta a nevét. A középkorban
bencés apátság állt a faluban. A jelenlegi falu nem az
eredeti település. Egy hatalmas tűzvész és földrengés
után került a jelenlegi helyére.
1883-ban volt a legnépesebb, 627 lakóval. Ekkor a Fáy
család birtoka. Ők építtették római katolikus templomát.
A templom falában található Gagyi László sírköve, mely
egyike a legrégibb címeres sírköveknek. A jelenlegi
templom a 18. században épült fel, mert az előtte álló,
kisebb templom egy földrengés során ledölt. Érdekessége
a jelenlegi templomnak, hogy a mostani északi falát a
templomnak az előző templom déli falából alakították ki.
Ezért is látható egy füves és sík terület a templom
mellett.
A 20. század elején épült báró Huszár László kúriája a
korábban leégett 18. századi Darvas-kastély helyére.
Alatta pincerendszer húzódik, mely egykor a bencés
kolostorhoz tartozott és a legenda úgy tartja, ezen át
menekült el II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása
után Kassára.
Kastélyparkjában az 1900-as évek elején aktív gyógyfürdő
működött. Messze földön híres volt Felsőgagy a
gyógyvizéről. Volt egy halastava is a kastélynak, amit
ma mocsár és iszap borít.
Népcsoportok:
A település lakosságának 62%-a magyar, 38%-a cigány
nemzetiségűnek vallja magát.
Környező települések:
Abaújlak 6 km-re, Gagybátor 2 km-re. A legközelebbi
város: Encs 20 km-re.
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|
