*** ***
A Cserehát keleti peremén, a Bársonyos közelében elhelyezkedő falu. Áthalad rajta a 3. sz. fokközlekedési út, valamint a Miskolc–Kassa vasútvonal, melyek rendszeres összeköttetést biztosítanak Miskolccal. Első írásos emléke 1323-ból származik, Chabad alakban. Római katolikus egyháza már szerepel az 1332-es pápai tizedjegyzékben. Első ismert birtokosa egészen 1472-ig a Csobádi család. Ekkor Mátyás király elkobozta a hűtlenné lett Simontól a birtokot, és Székelyfalvi Szepesi Mihálynak adta. A XVII. sz.-ban sokat szenvedett a töröktől, akik 1634-ben felprédálták a falut. 1640-ben a maradék lakosság meghódolt. A gyakorlatilag puszta hely a XVIII. sz. második felében népesedik be újra, magyar telepesekkel. Az 1813-as nagy árvíz romba dönti a községet. Ekkor kerül a falu a mai helyére a Hernád partjáról. Itt nem volt árvízveszély és jobb minőségű a talaj. A közút közelsége és a vasút megjelenése a környékbeli falvakhoz képest több lehetőséget biztosított a fejlődésre. Idegenforgalmi nevezetesség az 1986-ban, a Kovács-kúria helyén megnyitott tájház.

*** ***
The settlement was first mentioned in written form under the name of Chabad in 1323. The Roman catholic church of the village was mentioned in the Papal tithe-record in 1332. The first known land-owner of the village was the Csobádi family up to 1472. At that time King Matthias confiscated the land from the faithless Simon and gave it to Mihály Szepesi Székelyfalvi. In the 17th century the inhabitants suffered a lot from the Turkish army , who destroyed the settlement. The remaining inhabitants surrendered to the Turks in 1640. It was practically resettled with Hungarians in the second half of the 18th century. The village was destroyed by the high flood in 1813. The inhabitants of the settlement removed from the bank of the Hernád river to the recent place of the village at that time.

*** ***
Das Dorf wurde erstmals 1323 als Chabad schriftlich erwähnt. Seine römisch-katholische Kirche wurde schon 1332 in der Zehntenliste des Papstes benannt. Sein erster bekannter Besitzer war bis hin zum Jahr 1472 die Familie Csobádi. Damals nahm König Matthias das Gut von dem untreu gewordenen Simon weg und schenkte es Mihály Szepesi Székelyfalvi. Im 17. Jahrhundert litt das Dorf viel unter den Türken, die 1634 es beraubten. 1640 ergab sich die erhalten gebliebene Bevölkerung. Das praktisch ödige Gebiet wird in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts von ungarischen Ansiedlern wieder besiedelt. Das Hochwasser im Jahre 1813 verwüstet das Dorf. Damals kam Csobád vom Ufer des Hernáds auf seinen heutigen Platz.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Csobád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3848
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 698 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 58,85 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 11,86 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Miskolctól kb. 25 kilométerre északkeletre, Szikszó és Encs között nagyjából félúton helyezkedik el.

Története:
Csobád neve először 1323-ban Chabad néven egy királyi ember nevében tűnt fel.
1329-ben már egyházas hely volt, ekkor egyházának papját is említették egy oklevélben. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 12 garas pápai tizedet fizetett.
Az eredeti település a Hernád folyó mellett állt, de a gyakori árvizek miatt a lakók áttelepültek a magasabban fekvő területekre.

Népcsoportok:
A település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Környező települések:
Aszaló (9 km), Forró (7 km), Halmaj (6 km), Ináncs (5 km), Kázsmárk (7 km)
Legközelebbi város: Encs (9 km)

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!