*** ***
A megye földrajzi közepén, a 3. sz. nemzetközi főút két oldalán, a Cserehát DK-i peremén elhelyezkedő, majd 2000 lakosú település. Az itt áthaladó Miskolc–Hidasnémeti vasútvonal, Szikszó szomszédsága, Miskolc jó megközelíthetősége biztosítja a lakosság helyben maradását. Az Árpád-házi királyok idején az Abák birtoka. 1544-tol 1886-ig mezőváros. Borsod vármegye rendjei többször tartották itt gyűléseiket. A török időkben a megye egyik legnyugalmasabb helye. Az évszázadok során jó földje, kiváló állattenyésztése, művelt szőlői, keresett borai gazdag településsé teszik. Miután Mária Terézia visszaadja a váradi káptalannak, fejlődése megtorpan, melyet erősítenek a természeti csapások: árvíz, tűzvész, kolera, s végül a XIX. sz. végén a filoxéra. A híres szolok teljesen kipusztulnak; megindul az elszegényedés és a kivándorlás az Újvilágba. A faluban az utóbbi években új iskola, orvosi rendelő épült, óvoda működik. Megtekintésre érdemes a barokk stílusban épült, műemlék jellegű római katolikus templom és az I. világháborús emlékmű.

*** ***
It was the land of Aba clan in the time of the kings of the House of Arpad. The settlement was a market-town between 1544 and 1886. The nobilities of Borsod county often held their meetings here. It was one of the most quiet place of the county in the Turkish times. During the centuries it became a rich settlement owing to its rich soil, excellent animal husbandry, viniculture, and fine vines. After the settlement had been given to the chapter of Várad by queen Maria Theresa - and as a consequence of the elementary disasters (high flood, fire, cholera and phylloxera at the end of the 19th century) its development came to a sudden stop.

*** ***
Die Ortschaft ist zur Zeit der Könige des Árpád-Hauses ein Besitz der Abas. Von 1544 bis 1886 ist sie ein Marktflecken. Die Stände des Komitates Borsod hatten ihre Versammlungen öfters hier gehalten. Zu den Türkenzeiten ist sie einer der ruhigsten Orte im Komitat. Im Laufe der Jahrhunderte machen die Ortschaft ihr guter Boden, ihre ausgezeichnete Viehzucht, gepflegten Weingärten, gefragten Weine zu einer reichen Siedlung. Nachdem Maria Theresia die Ortschaft dem Kapitel von Várad zurückgibt, stockt ihre Entwicklung, was durch die Naturkatastrophen wie Hochwasser, Großbrände, Cholera und schließlich am Ende des 19. Jahrhunderts durch die Reblaus noch verstärkt wird.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Aszaló egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang község
Irányítószám 3841
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 1958 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 77,09 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 25,40 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Miskolctól 18 kilométerre északkeletre a Hernád völgyében található.

Megközelítése:
Közúton elérhető a 3-as főúton; vonattal a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon.

Környező települések:
Csobád (9 km), Halmaj (kb. 6 km), Kázsmárk (9 km), a legközelebbi város: Szikszó (5 km).

Története:
Első okleveles említése 1275-ből származik, Ozalou néven. Már a középkorban jelentős volt szőlő- és bortermelése, lovai és méhészete. 1553-ban I. Ferdinánd elzálogosította. Később a nagyváradi káptalan birtokába került. A hol Borsod hol Abaúj megyéhez tartozó településen többször is tartottak megyegyűlést. A 16. század második felében már fiú- és lányiskola is volt Aszalón.
1824-ben és 1854-ben tűzvész pusztította el a község legnagyobb részét, de mindkétszer újjáépítették.
1960-as években légvédelmi tüzérségi rakétabázis és honvédlaktanya épült a területén, de az 1980-as években bezárták.

Népcsoportok:
A település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a pedig cigány származású.

Látnivalók:
Késő barokk, római katolikus templom az 1770-es évekből.
Református templom a 18. század végéről.

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!