|
***
***
A Zempléni-hegység nyugati peremén, a
Boldogkőváraljai-patak kissé kiszélesedő völgyében
meghúzódó, zsákutcás kisközség. Rendszeres autóbuszjárat
köti össze a tőle 20 km-re található várossal, Enccsel.
A település környéke régóta lakott: a szeletai műveltség
korából a késő paleolit gravettei kultúra népessége élt
itt, akiket a bronzkor embere követett. A falu a
Boldogkővár tartozéka volt, ezért évszázadokon át
osztozott annak hányattatott sorsában. Írásban először
1267-ben fordult elő Archay néven, és a XIV. sz. második
feléig királyi birtok. Ezután a gyakran váltakozó
birtokosok kiszolgáltatottja. A történelem viharai
megkíméltek pár látnivalót: egy ún. „huszita házat”, egy
népi építésű, sokszögű (ún. poligonális) csűrt, melyben
állatokkal nyomatták a gabonát. Az arkai az egyetlen,
amit kőből építettek, máshol fából készültek. Református
temploma 1794–98 között épült, megmaradt népi lakóházai
érdekes látnivalók. A település kiváló kirándulóközpont,
áthalad rajta az országos kék túra útvonala.
***
***
The surrounding of the settlement has been inhabited
for a long time, the population of Szeleta-culture and
that of the late paleolit culture dwelt here, who were
followed by the human being of Bronze Age. The village
belonged to Boldogko castle, that's why it shared the
fate of ups and downs of the castle. It was first
mentioned in a document in 1267 under the name of Archay
and was a royal estate up to the second half of 14th
century. Then it was at the mercy of the different
landowners.
***
***
Die Umgebung der Ortschaft ist seit langem, aus der
Zeit der Seletakultur bewohnt; die Bevölkerung der
späten Gravette-Kultur aus dem Paläolithikum lebte hier,
denen der Mensch der Bronzezeit folgte. Das Dorf gehörte
zur Boldogkovár, deshalb teilte es ihr wechselreiches
Schicksal. Schriftlich wird es 1267 zum ersten Mal, als
Archay, erwähnt und ist bis zur zweiten Hälfte des 14.
Jahrhunderts ein königlicher Besitz. Danach ist es sich
oft wechselnden Besitzern ausgeliefert.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Arka település
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 55
kilométerre északkeletre.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3885
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 71 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 7,45 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 9,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Nevének eredete:
Kiss Lajos szerint az árok főnévből alakult, annak
birtokos személyragos származéka lehet. A hasonló alaki
felépítésű helynevek teljes hiánya, valamint az árok
főnév birtokos személyragos árokja, ároka, árkja
alakjai, azonban ezt az etimológiát bizonytalanná
teszik. Csíkvári Antal szerint szláv eredetű név mely a
járok, árok elferdítése.
Története:
ARKA. Járka. Elegyes lakosú magyar falu Abauj
Vármegyében, birtokosa Péchy Uraság, lakosai
katolikusok, fekszik Bóldogkõtöl fél mértföldnyire,
határbéli földgye közép termékenységû, réttyei meg
lehetõsek, szõlõ hegyei kevesek; második Osztálybéli.
Arka határában, a Herzsaréten kutatott 1961-62-ben
Vértes László régész. Eredményeit „Az őskőkor és az
átmeneti kőkor emlékei Magyarországon” (Budapest, 1965)
című összefoglaló munkájának 17. fejezetében (Gravetti
kultúra Kelet-Magyarországon) tette közzé.
A Herzsarét leletegyüttesét minősítette a hazai gravetti
kör leggazdagabbjának. A kis területre korlátozott
ásatáson körülbelül 1500 eszközt és több mint száz kg
megmunkált szilánkot gyűjtöttek össze, ezek közül az
árvésőket és vakarókat dolgozták ki a legszebben. A
leggyakoribbak a változatos pengevakarók (kis, köröm
alakú, hüvelykköröm alakú, hajógerinc alakú, orros).
Jellemzőek Arkára az szokványos kis eszközöktől
jelentősen különböző óriási vakarók, pengék,
szakócaszerű eszközök, sőt, a chopperek is. A
leletanyagból hiányoznak a hasonló lelőhelyeken várható
művészi tárgyak.
Találtak rénszarvas- és lófogmaradványokat is. Sikerült
össszegyűjteniük a C-14 vizsgálathoz elegendő faszenet,
amiből a groningeni rádiókarbon laboratóriumban a
legalsó rétegek korát 17 000 évesnek határozták meg.
Vértes László kutatásai egyéb ásatásai, elsősorban a
vértesszőllősi miatt megszakadtak. Korai, tragikus
halála után a környék lelkes amatőr régésze, Saád Andor
vizsgálta elsősorban a környék történelmét. 1957-ben a
Korlát-Ravaszlyuk tető mezolitikus lelőhelyeit kutatva
egy terepbejáráson Vértes Saád társaságában fedezte fel
az arkai, gazdag késő paleolitikus lelőhelyet. Saád a
hatvanas években többször kutatta a felszíni
leletanyagot a Herzsaréten és környékén. Kutatásait a
Herman Ottó Múzeum Évkönyveiben (1970) "Újabb adatok az
arkai Herzsarét késő paleolitikus kutúrájához" című
tanulmányában tette közzé.
Százhúsz, általa gyűjtött kőeszközt vizsgálva
megerősítette Vértes azon megállapítását, hogy szerint:
"Az arkai leletanyag aurignaci hatásokat őrző késő
gravetti kultúraként határozható meg".
Új eredményként megállapította, hogy az anyag
legegyöntetűbb sajátossága az unifacilitás, mivel
mindegyik kőeszköznek csak az egyik oldalát munkálták
meg, a hátlapokon sehol sem találni retust, kidolgozást.
Így ezt olyan, szélsőséges pengekultúrának tekinthetjük,
amelynek technikája leginkább a levalloizira emlékeztet.
A falu első írásos említését (Corladus de Archay) egy
évszám nélküli, 1268-ban aláírt oklevélben találhatjuk.
A tatárjárás után királyi birtok volt, 1388-ban a Czudar
család tulajdonába került. Amikor Brankovics vajda Regéc
falai között ült (1427-1453) Arka is birtokaihoz
tartozott. Akkor hét jobbágyporta járult
szolgáltatásaival a vár fenntartásához.
A 15.-16. században egyik földesúr kezéről a másikra
vándorolt, általában Boldogkőváraljával és várral
együtt; Mátyás király 1461-ben a Parlagiaknak, majd
1467-ben Kassa városának zálogosította el. Végül 1700
körül Szelepcsényi prímáshoz került zálogképpen, aki a
jezsuitáknak ajándékozta. Az 1715. évi összeírásból
nemcsak azt tudjuk meg, hogy mindössze 5 jobbágycsalád
lakott itt, hanem Arka akkori művelt földterületről is
képet kapunk; 45 köblös szántott terület, 8 kaszás rét
és egy malom képezte az ott lakók megélhetési alapját.
Ez az elkövetkezőkben sem változott a faluban a
megélhetést a földművelés, az állattartás és az
erdőgazdálkodás biztosította.
A jezsuitáktól a Péchyek vették meg és hozzáfogtak
benépesítéséhez.
Az 1800-as évek derekán 62 lakott házról tudunk 459
lakossal, ám az 1920-as évekre a kivándorlások miatt
lélekszáma a felére apadt.
Népcsoportok:
A településen a lakosságnak 88%-át magyar, a 12%-át
cigány származású emberek alkotják.
Neves lakói:
A faluban él és alkot két festőművész; Brózsely Józsefné
és Pleszkó Józsefné Varannai Veronika (1937-ben
született Arkán), aki tagja a Magyar Alkotók Internetes
Társulásának.
Nevezetességei:
Református templom
1794 és 1798 között épült fel torony nélkül, a torony
csak később 1911-ben épült a templomhoz, Mitró Ferenc
kassai építész tervei szerint. A torony 23 méter magas.
97 kilogrammos harangját 1911-ben öntötte Egry Ferenc,
Kisgejőcön. Pleszkóné Varannai Veronika: Református
templom - Arka
Római katolikus templom
Szamárút
A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy ezen az úton
hordták szamarakkal a vizet a Boldogkői vár
ciszternáiba, mivel a várnak nem volt kútja.
Tóhegy őskori vár
Tóhegyen és Leányhegyen 1896-ban végeztek ásatásokat és
egy bronzkori települést védő, kőből épült sáncot
találtak. A sánc több mint egy kilométer hosszú (eddig
feltárt rész 1650 méter) és egy méter magas lehetett. Az
ásatásokat Mihalik József végezte, a védősánc mellett
kőkorszaki cserepek és kőeszközök is előkerültek.
A faluban két malom is működött az idők során. Egy a
falu közepén, melyből már csak a malomárok nyomai és egy
malomkő maradt fenn. Egy másik malom a falutól feljebb,
a patak felső szakaszán működött, melyről 1671-ben így
írtak: "... ezen házikókon felül a sötét Völgy Torkában
ennek előtte hajdan volt malom, de azon kevés víz mián
pusztán hatták, most már ha malmot nem is, de
puskaportöröt csinálhatni rajta."
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Környező települések:
Boldogkőváralja (3 km), Arka közúton csak rajta
keresztül közelíthető meg. A legközelebbi város: Encs
(13 km).
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|
