*** ***
A Mánta-patak völgyében, a Belső-Cserehát területén elhelyezkedő aprófalu. Miskolcról idáig rendszeres autóbuszjárat van, vasútállomás legközelebb Szikszón található. Az első írásos említés 1256-ból való, ekkor Zonuk néven fordul elő a település. Mint jó bortermelő helyet többször említik feljegyzések. A falu lakossága több éven keresztül bujkál a török elől a közeli erdőkben, míg 1640-ben meghódol. A század végére teljesen elnéptelenedik, majd a puszta helyet Rákóczi telepíti be Sáros megyei ruténekkel. A múlt század elején sokan vándorolnak ki Amerikába. Az itthon maradottak a gyenge minőségű, folyamatosan erodálódó földeken csak nehezen tudták maguknak biztosítani a megélhetést. A településen a volt iskolában egyszerű turistaház üzemel, mely az itt áthaladó országos kék túra útvonalán járókat segíti. Érdemes megnézni a falu görög katolikus templomának ikonosztázionját.

*** ***
It is a small village in the valley of Mánta stream, on the territory of Internal Cserehát. There is a regular bus-line between Miskolc and the village, the nearest railway station can be found in Szikszó. The first mention of the settlement was in 1256 under the name of Zonuk. It is often mentioned in different reports as famous wine-growing place. For many years the inhabitants of the village had been hiding from the Turkish in the near woods, but they surrendered in 1640. The village became totally depopulated to the end of that century, then the desert was resettled by Rákóczi with Ruthenians coming from Sáros county.

*** ***
Ein im Tal des Baches Mánta, auf dem Gebiet des Inneren Cserehátes liegendes Kleindorf. Von Miskolc führt eine regelmäßige Autobuslinie bis hierher, der nächstgelegene Bahnhof ist in Szikszó zu finden. Die erste schriftliche Erwähnung stammt aus 1256, da wird die Ortschaft mit dem Namen Zonuk erwähnt. Die Bevölkerung versteckt sich mehrere Jahre hindurch in den nahe liegenden Wäldern vor den Türken, bis sie sich 1640 unterwirft. Bis zum Ende des Jahrhundertes wird sie völlig entvölkert, bis dann der leere Ort von Rákóczi durch Ruthenen aus dem Komitat Sáros bevölkert wird.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Abaújszolnok község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben. Miskolctól 35 kilométerre, északkeletre.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang község
Irányítószám 3809
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 181 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 20,90 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 8,66 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti oldalán található. Szomszédos települések: Nyésta, Abaújlak (Szanticska), Baktakék. A legközelebbi város: Encs (20 km).

Megközelítése:
Közúton a 3-as főútról Szikszó vagy Encs felől érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás az egyaránt kb. 20-20 km-re lévő Szikszón vagy Encsen (Forró-Encs vasútállomás) található, a MÁV 90-es számú, Miskolc-Hidasnémeti közötti vonalán.

Története:
1256-ban említik először, "Zonuk" néven. A szolnoki nemesek földje volt, 1256-ban Nyéstával volt határos. Egykoron a történelmi Abaúj vármegyéhez tartozott, amely a nevét az Aba nemzetségről, illetve az általuk épített Abaújvárról kapta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, Rákóczi telepítette be ruténekkel.
Ez a vidék a trianoni döntést követően az ország peremvidékévé vált, amely az elkövetkező évtizedek során döntő módon befolyásolta a térség gazdasági – társadalmi életét, fejlődését.

Népcsoportok:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.

Lakosság alakulása:
2010: 181 fő
2001: 161 fő
1990: 143 fő
1983: 219 fő
1948: 388 fő
1910: 398 fő

Vallás:
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 39%-a római katolikus, kb. 45%-a görög katolikus, kb. 6%-a református és kb. 2%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem a lakosság kb. 8%-a
Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-encsi Esperesi Kerületében lévő monaji plébániához tartozik, mint filia.
Görög katolikus egyház
A Miskolci Apostoli Exarchátus Csereháti Esperesi Kerületében lévő selyebi parókiához tartozik, mint filia
Református egyház
A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.
Evangélikus egyház
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Látnivalók:
Görög katolikus (Keresztelő Szent János fejevétele-) templom: 1895-ben épült.
Világháborús emlékmű.

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!