Vilmány  

 
     

 


 

*** ***
Település a Hernád bal oldalán, már árvízmentes teraszon a Zempléni-hegységtől nyugatra. A falutól kb. 1 km-re két megállója is van a Szerencs-Hidasnémeti vasúti szárnyvonalon. Autóbusszal elérhető Miskolc, Encs, Novajidrány vasútállomás. A falu neve először 1214-ben jelenik meg Vilman formában oklevélben. Az Árpád-korban azon 10 falu egyike, melyekbe a királynő az 1220-as években németeket telepített le. A királynői birtoknak Vizsoly volt a központja. A tatárjárás után a regéci vár tartozéka. 1333-ban már szerepel a pápai tizedjegyzékben. 1383-ban a település és a vízimalom is a göncruszkai pálosok birtokában van. 1427-ben - mint jelentős falu - Brankovics szerb vajdának adózik. A kettős királyság éveiben sokat szenved a hadaktól. Később a török pusztítja el. A normális élet csak az 1720-as években indul meg. 1770-ben jelentős postaállomás, mely a vasút megépülte után veszti el jelentőségét. A falu gótikus református temploma a 16. sz.-ból való; többször átépítették. Jelentős a községben a cigányság aránya.

*** ***
The settlement is situated on the left bank of the Hernád River, on a plateau protected from floods, west of the Zempléni mountains. The name of the settlement first appeared in a document dating from 1214 in the form of Vilman. In the Age of the Arpads it was one of the 10 villages into which the Queen settled German settlers in the 1200's. the centre of the Queen's estate was Vizsoly. After the Mongol invasion Vilmány was attached to the castle of Regéc. The village was included in the papal tithe list of 1333. In 1383 the settlement and the water-mill were the property of the Barnabites of Göncruszka. In 1424 it paid tax to Brankovics Serbian Voivod. In the time of the diarchy the village suffered a great deal. Later the Turks destroyed the settlement and it became depopulated. The village only got back into the groove in the 1720's. In 1770 the village was a significant relay station station until the railway was built. The Gothic-style church of the village dates back to the 16th century; it was rebuilt several times.

*** ***
Es ist eine Siedlung am linken Ufer des Flusses Hernád. Sie erstreckt sich schon auf einem von dem Flut unerreichbaren Absatz westlich von dem Zemplén-Gebirge. Der Name des Dorfes kommt 1214 als Vilman erstmals urkundlich vor. In dem Zeitalter der Arpaden gehörte es zu den 10 Dörfern. Im Jahre 1333 wurde das Dorf schon in der Zehntenliste des Papstes notiert. 1383 gehörte sowohl die Siedlung als auch die Wassermühle den Paulanern von Göncruszka. 1427 bezahlte das Dorf als eine bedeutende Siedlung dem serbischen Woiwoden Brankovics Steuer. In dem Zeitalter des doppelten Königtums litt das Dorf viel wegen den Feldmanövern. Später wurde es von den Türken vernichtet, was die Entvölkerung mit sich brachte. Das Leben begann erst in den 1720er Jahren wieder. Im Jahre 1770 gab es hier eine bedeutende Poststation, die ihre Bedeutung nach dem Bau der Eisenbahn verlor. Die gotische reformierte Kirche des Dorfes stammt aus dem 16. Jahrhundert, sie wurde aber mehrmals umgebaut.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Vilmány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi kistérségben.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3891
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 1391 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 110,57 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 12,58 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Gönctől délnyugatra, a Hernád folyó közelében, Vizsoly és Göncruszka közt fekvő település.

Története:
Vilmány nevét 1332-1335 között említették először az oklevelek Vilman, Wylmar, Vilman, Vybyuan neveken.
Vilmány a királynéi német telepesfaluk között feküdt.
Neve már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Papja 1332-1333-ban 24 garas, 1334-1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett.
Vilmány egykor a Semsey uradalomhoz tartozott, később herczeg Bretzenheim birtok lett. 1872-ben Taaffe Ede birtokába került. A 20. század elején a Widder örökösök bérelték. Az uradalomhoz egy szeszgyár és egy 7-kőre járó malom, valamint téglaégető is tartozott.
Vilmány a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 824 lakosából 809 volt magyar, ebből 401 római katolikus, 260 református, 92 izraelita volt.

Népcsoportok:
A település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Római katolikus temploma - Jézus mennybemenetele tiszteletére szentelték fel.
Református temploma - a 15. században épült gótikus stílusban a régi román kori templom faragott köveinek felhasználásával.
Helmacher-féle magtár - 1820 körül épült klasszicista stílusban.

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás


 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015