***
***
A települést először egy 1270-ben kelt oklevél
említi Telki néven, majd az 1431-es Anjou-kori oklevél
Telukbanyaként írja. Ekkor már ismert bányaváros, ahol
főként arany- és ezüstércet bányásznak. Az Anjou-korban
egyike a leghíresebb, számos privilégiummal rendelkező
bányavárosoknak, melyet Körmöcbányával egy szinten
tartottak számon. Az egykori kőedénygyár épületében érc-
és ásványbányászati múzeum működik. A valamikori
városfallal bekerített területen, egy őskori földvár
helyén épült fel a 15. sz.-ban a gótikus templom.
***
***
The name of the settlement first appeared in a
charter dating from 1270 in the form of Telki; a charter
originating from the Age of the Anjous recorded it as
Telukbanya in 1341. It was a famous mining town by then,
where mostly gold and silver ore were mined. In the
Anjou Age it was one of the best-known mining towns
endowed with several privileges. The building of the
former pottery houses the Museum of Ore and Mineral
Mining at present. The 15th-century Gothic church was
built in the place of an ancient earthwork in a part of
the town surrounded by a wall. Two of the original three
naves have survived. The present-day Calvinist church
was rebuilt in 1624 by the followers of the new creed. A
unique cemetery with wooden headboard surronds the
church. Several touring routes lead through the
settlement.
***
***
Sie wurde in einer 1270 datierten Urkunde als Telki
erstmals schriftlich erwähnt, dann stand sie in einer
1341-er Urkunde aus dem Zeitalter der Anjous als
Telukbanya drinnen. Zu dieser Zeit war sie schon eine
bekannte Bergstadt, wo hauptsächlich Gold- und Silbererz
gefördert wurden. In dem Zeitalter der Anjous gehörte
sie zu den bekanntesten Bergstädten, die über zahlreiche
Sonderrechte verfügten. In dem einstigen Gebäude der
Topffabrik ist jetzt ein Erz- und Mineralienmuseum
untergebracht. Die örtliche gotische Kirche wurde im 15.
Jahrhundert auf dem umgemauerten Platz einer Erdburg aus
der Urzeit aufgebaut. Aus den drei Schiffen der Kirche
blieben nur zwei übrig. Die heutige reformierte Kirche
wurde 1624 von den Folgern der neuen Religion umgebaut.
Sie ist von einem interessanten Speerholzfriedhof
umgeben.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Telkibánya
község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi
kistérségben. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje
található itt.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3896
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 625 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 13,34 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 46,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Fekvése:
A falu Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi
nevén Eperjes-Tokaj Érchegység középső részében, a
Hegyközben, a szlovák határ mentén fekszik.
Címere:
A címer alakzata lekerekített pajzs, mely két mezőre
oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár,
melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe
nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás
bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső
harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben
döntött pajzs alakú címer, melyek hosszában osztottak. A
mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt
stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.
Története:
1270-ben említik először, mint Teluky falut és
bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai
aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből
származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá
emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából
készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán
engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához,
annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben
fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a
felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok,
Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja.
1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a
Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága
150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése
után a bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757
között szünetel a bányatermelés. A bányák újbóli
megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század
elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek,
a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya
a regéci uradalom része volt. Gazdái előbb a Lórántffy,
Thököly, majd Rákóczi családok voltak, később a kincstár
kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom
tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat
alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin lelőhelyekre
alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A
falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy
tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett
arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések
engedhettek meg maguknak.
Népcsoportok:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek
csak magyar lakossága van.
Látnivalók:
Vártemplom
Kopjafás temető
Jégbarlang
Érc- és Ásványbányászati Múzeum
Konczfalva romjai
Szent Katalin ispotály és kápolna
Károlyi-vadászkastély - ma szállóként működik
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|