Telkibánya  

 
     
   
 


 

*** ***
A települést először egy 1270-ben kelt oklevél említi Telki néven, majd az 1431-es Anjou-kori oklevél Telukbanyaként írja. Ekkor már ismert bányaváros, ahol főként arany- és ezüstércet bányásznak. Az Anjou-korban egyike a leghíresebb, számos privilégiummal rendelkező bányavárosoknak, melyet Körmöcbányával egy szinten tartottak számon. Az egykori kőedénygyár épületében érc- és ásványbányászati múzeum működik. A valamikori városfallal bekerített területen, egy őskori földvár helyén épült fel a 15. sz.-ban a gótikus templom.

*** ***
The name of the settlement first appeared in a charter dating from 1270 in the form of Telki; a charter originating from the Age of the Anjous recorded it as Telukbanya in 1341. It was a famous mining town by then, where mostly gold and silver ore were mined. In the Anjou Age it was one of the best-known mining towns endowed with several privileges. The building of the former pottery houses the Museum of Ore and Mineral Mining at present. The 15th-century Gothic church was built in the place of an ancient earthwork in a part of the town surrounded by a wall. Two of the original three naves have survived. The present-day Calvinist church was rebuilt in 1624 by the followers of the new creed. A unique cemetery with wooden headboard surronds the church. Several touring routes lead through the settlement.

*** ***
Sie wurde in einer 1270 datierten Urkunde als Telki erstmals schriftlich erwähnt, dann stand sie in einer 1341-er Urkunde aus dem Zeitalter der Anjous als Telukbanya drinnen. Zu dieser Zeit war sie schon eine bekannte Bergstadt, wo hauptsächlich Gold- und Silbererz gefördert wurden. In dem Zeitalter der Anjous gehörte sie zu den bekanntesten Bergstädten, die über zahlreiche Sonderrechte verfügten. In dem einstigen Gebäude der Topffabrik ist jetzt ein Erz- und Mineralienmuseum untergebracht. Die örtliche gotische Kirche wurde im 15. Jahrhundert auf dem umgemauerten Platz einer Erdburg aus der Urzeit aufgebaut. Aus den drei Schiffen der Kirche blieben nur zwei übrig. Die heutige reformierte Kirche wurde 1624 von den Folgern der neuen Religion umgebaut. Sie ist von einem interessanten Speerholzfriedhof umgeben.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi kistérségben. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3896
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 625 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 13,34 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 46,86 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
A falu Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység középső részében, a Hegyközben, a szlovák határ mentén fekszik.

Címere:
A címer alakzata lekerekített pajzs, mely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, melyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.

Története:
1270-ben említik először, mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után a bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a bányatermelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdái előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi családok voltak, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.

Népcsoportok:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.

Látnivalók:
Vártemplom
Kopjafás temető
Jégbarlang
Érc- és Ásványbányászati Múzeum
Konczfalva romjai
Szent Katalin ispotály és kápolna
Károlyi-vadászkastély - ma szállóként működik

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás


 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015