Szikszó  

 
     
     
   
 


 

*** ***
A Hernád völgyének nyugati permén a Vadász-patak torkolatánál, Miskolctól 15 km-re található kisváros. A Cserehát déli kapuja állomással rendelkezik a Miskolc-Hidasnémeti vasútvonalon, s áthalad rajta a 3. sz. nemzetközi főútvonal. Itt ágazik el a Cserehát belseje felé vezető egyik legfontosabb közlekedési útvonal. A terület régóta lakott: kő- és vaskori leletek, avarkori urna, honfoglalás kori csontvázak kerültek elő. A település neve először IV. László király 1280-as oklevelében fordul elő Zegzon alakban, melynek jelentése: szikes völgy. A 15. sz. elejétől kisebb megszakításokkal Perényi birtok. A reformáció, majd az ellenreformáció évtizedeiben is viszonylag nyugalom van, mivel a Perényi család maga is terjesztője volt a reformata hitnek, majd a későbbiek során sem háborgatták hitükben alattvalóikat. A reformáció idején a protestánsok birtokába került templom már a 14. sz.-ban állott. A 16. sz.-ban lőréses kőfallal erosítették meg, melyet vizesárok is védett. A támpilléres, gótikus templom szép szerkezeti elemeket őriz a román kor idejéből is a gótika mellett. A török időkben Fülek várának eleste után a vidék is állandó zaklatások árnyékában élt. Bár évi adót fizetett Budára, a sarcolást, gyújtogatást nem kerülhette el. 1588-ban a környéket végigrabló török hordákat Rákóczi Zsigmond egri kapitány seregei a Szikszó melletti csatában szétverték és megfutamították. A török zaklatások megszűntével sem nyugodtabb az élet. A Habsburg ellenes harcok jeles vezérei mind megfordultak e helyen. 1679-ben Thököly csapatai semmisítik meg Laborda császári vezér Aszalót prédáló csapatait. A csatáról készült dombormű látható Budapesten a millenniumi emlékmű talapzatán, Thököly szobra alatt. A folytonos harcok mellett elemi csapások is tizedelik a települést. 1848. dec. 28-án a szikszói ütközetben Mészáros Lázár seregei visszaverik a Kassa felöl nyomuló Schlick császári fővezér seregét. 1852-ben tűzvész pusztít: 472 épület és két templom válik a lángok martalékává. A több évszázados várost a sok csapás után saját kérésre minősítik vissza nagyközséggé. Ennek ellenére továbbra is a Dél-Cserehát kereskedelmi és vásározó központja. A század végi filoxéra a híres szőlőket teljesen elpusztítja, ami tovább rontja a helység lehetőségeit. Trianon után Abaúj megye megmaradt részének 1920-38 és 1945-50 között székelye. Városi rangját 1989-ben kapta vissza.

*** ***
The area has been inhabited for a long time: finds dating back to the Stone and Iron Age, funeral urns originating from the Avar Age and skeletons dating back to the Age of the Hungarian Conquest were excavated here. The name of the settlement was first mentioned in a charter issued by King Ladislaus IV in 1280 in the form of Zegzon, which means saline valley. From the beginning of the 15th century the settlement belonged to the estate of the Perényi family with a few interruptions. During the Reformation and the Counter-reformation no violence occurred since the Perényis themselves were advocates of the Calvinist Creed the landlords did not interfere with the faith of their subjects later on either. The church was built in the 14th century, the Calvinists took possession of it during the Reformation. In the 16th century the church was fortified by a battlemented stone wall and a moat. The buttressed Gothic-style church also bears Roman-style characteristics. After the fall of the castle of Fülek the Turks continuously harrassed the settlements of the region. Although the village paid tax to Buda it could not avoid the Turks' fire-raising and marauding. Life was not easier after the expulsion of the Turks either. The famous leaders of the anti-Habsburg wars had all visited the place. In 1679 the army of Thököly crushed the troops of the Imperial General, Laborda, who were looting the town of Aszaló . Beside the war calamities also hit the settlement On December 28, 1848, in the battle of Szikszó, the troops of Lázár Mészáros forced back the army of Imperial General Schlick to the direction of Kassa. In 1852 a fire swept through the settlement. An outbreak of phylloxera detroyed the famous vineyards completely. After the Peace Treaty of Trianon Szikszó became the seat of what remained of Abaúj County between 1920 and 1938 and between 1945 and 1950. The settlement regained its rank of town in 1989.

*** ***
Das Gebiet ist seit langem bewohnt: es wurden Funde aus der Stein- und Eisenzeit, eine Urne aus der Awarenzeit, Skelette aus der Zeit der Landnahme freigelegt. Der Name der Siedlung kommt zuerst in einer Urkunde von König László IV. aus 1280, in der Form Zegzon vor. Ab Anfang des 15. Jahrhunderts ist die Ortschaft mit kleineren Unterbrechungen ein Perényi-Besitz. In den Jahrzehnten der Reformation und dann der Gegenreformation herrscht relative Ruhe, zumal die Familie Perényi selbst ein Verbreiter des reformierten Glaubens war und auch später haben sie ihre Untertanen in ihrem Glauben nicht gestört. Die zur Zeit der Reformation in den Besitz der Protestanten gekommene Kirche stand bereits im 14. Jahrhundert.. Im 16. Jahrhundert hat man sie durch eine mit Scharten versehene Steinmauer gefestigt, die auch noch von einem Wassergraben geschützt war. Die gotische Kirche mit Stützpfeilern zeigt neben der Gotik auch schöne Konstruktionsteile aus der romanischen Zeit. In den Türkenzeiten stand nach dem Fall der Burg Fülek auch diese Gegend im Schatten ständiger Störungen. Obwohl jährliche Steuern nach Buda gezahlt wurden, konnte sie der Brandschatzung, der Brandstiftung nicht entgehen. Auch mit dem Aufhören der Türkenstörungen wird das Leben nicht ruhiger. Die besten Anführer der Kämpfe gegen die Habsburger verkehrten alle an diesem Ort. 1679 vernichten die Truppen von Thököly die Aszaló plündernden Truppen des kaiserlichen Anführers Laborda.Neben den ständigen Kämpfen wird die Ortschaft auch von Naturkatastrophen heimgesucht. Am 28. Dezember 1848 schlagen die Heere von Lázár Mészáros in der Schlacht bei Szikszó das Heer des aus Richtung Kassa vordringenden kaiserlichen Heerführers Schlick zurück. 1852 tobt ein Großbrand. Durch die Reblaus um die Jahrhundertwende werden die berühmten Weingärten völlig vernichtet, was die Möglichkeiten der Ortschaft weiter verschlechtert. Nach Trianon ist sie zwischen 1920-38 und 1945-50 der Sitz des gebliebenen Teiles des Komitates Abaúj. Ihren Städterang bekam sie 1989 zurück.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Szikszó város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Szikszói kistérség központja. Miskolctól 17 km-re található.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang város
Irányítószám 3800
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 5470 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 150,98 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 36,23 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
A környéken már a honfoglalás idején megtelepedtek a magyarok. Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Dátum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki "in Zykzo" oklevelet. Ebben az időben még az Aba család birtoka, az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben indult virágzásnak a település és ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus templom. A fejlődéshez a kedvező földrajzi fekvés is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. A bortermelés már ebben a korban is jelentős volt.
A 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református hitre. Ekkor került gótikus temploma a református egyházhoz.
1558. október 13-án Velicán füleki bég kirabolta és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és legyőzte a Bebek György és Telekessy Imre által vezetett magyar végvári csapat. Szikszó 1564-től adót fizetett a töröknek, ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben, 1573-ban és 1577-ben is fosztogattak a török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a várost a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is túljutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél, más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány katonái, majd megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata is, s legyőzték a még így is túlerőben lévő törököket. A szikszóiak a kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost és erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11000 fős török had támadta Szikszót. Rákóczi Zsigmond (ekkor, mint egri várkapitány) vezetésével sikerült megvédenie a várost a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A csatában 2000 török és több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mind a mai napig ismerik a tömegsírok helyét.
1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzedelmeskedett a labancok felett. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a szikszói csatát. Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak, Rabutin császári generális teljesen felégette a várost 1706-ban, ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.
1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett.
1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.
A trianoni békeszerződés után 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt elveszítette, azonban 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett.
1962. július 1-jéig járási székhely volt. 1989-ben városi címet kapott.

Népcsoportok:
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Bethánia kastély
Borpincék
Gótikus református templom

Testvérvárosok:
Stronie Slonsnie, Lengyelország
Waldems, Németország
Szováta, Románia
Dro, Olaszország

Civilek:
***

Vállalkozások:
***
DREHER SEBŐK SÖRBÁR RESTAURANT
Levelezési cím: 3800 Szikszó, Bolt u. 24.
Tel: 46/396-107, Mobil: 70/200-3484
Nyitva tartás:
Hétfő-Szombat 12:00-22:30; Vasárnap május 15-től- október 30-ig 12:00-19:00
Házias magyar ételek, rendezvények szervezésével, élő zenével.
***
GÉPÉSZ SZIKSZÓ
Eladó szilárd tüzelésű kazánok!
Levelezési cím: 3800 Szikszó, Kassai út 54.
Tel: 46/474-158, Mobil: 30/925-4778
E-mail: kemenygepesz@gmail.com Web: www.gepeszvallalkozas.halmaj.hu
Kazánok a Gyártótól a legolcsóbban a készlet erejéig. 30 éves gyártási tapasztalat, garantált minőség. Hőszigetelt és hőszigeteltetlen kivitelben készül. 2 év garancia. Vállaljuk kazánok beszerelését. Ugyanitt vállalunk különféle kapuk, kerítések díszes kivitelben történő gyártását!
***
TURUL Étterem
Levelezési cím: 3800 Szikszó, Bolt u. 40.
Tel: 46/395-896
Nyitva tartás:
Hétfőtől - Vasárnapig 10-től 22-ig
E-mail: finta.istvan@freemail.hu
Vállalunk továbbá családi és céges rendezvényeket! 80 férőhelyes étterem. Alakart étkeztetés.
***
LUX Sírkő s.r.o. (Kft.)
Cím: 3800 Szikszó, Zrinyi u. 3.
Mobil: 20/465-8130, 30/267-4329
E-mail: granitsirko@gmail.com
Gránit, márvány, műkő kripták készítése, régi síremlékek kiemelése, felújítása, tisztítása. Egyedi elképzelések kivitelezése (ablakpárkányok, kémény fedlapok, kerítés fedlapok, stb.).
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás



 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015