Selyeb  

 
     
 
 


 

*** ***
A Belső-Csereháton, a Mánta-patak bal partján elhelyezkedő település. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal. A falu határában paleolit korból származó temetőt tártak fel, zsugorított helyzetű csontvázakkal. Oklevelekben először 1256-ban fordul elő Seleb alakban. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint virágzó helység. A 15. sz.-ig egyfalus nemeseké, majd a Perényiek szerzik meg, mint jól jövedelmező községet. Az 1500-as évek második felében már török hódoltsági terület. A 17. sz. során a lakosság egyre fogyott. A kuruc időkben mint Rákóczi birtokot a császáriak kíméletlenül fosztogatták. 1715-ben mindössze 4 zsellércsaládot írnak össze. E század közepétől a Tiszta család a birtokos, akik vegyes lakossággal újratelepítik a falut. A településen érdekes látnivaló a Tiszta Pál által 1758-ban épített barokk kúria. Az évszázados fák árnyékolta épületben a 70-es évekig működött a falu görög kat. kápolnája. A kúria mellett látható a népies barokk stílusú Nepomuki Szt. János szoborcsoport, melyet ugyancsak a Tiszta család készíttetett 1769-ben.

*** ***
A graveyard dating back to the Paleolithic Age was opened near the village. Skeletons lying in recumbent posture were found in the tombs. The name of the settlement was first mentioned in a charter originating from 1256, in the form of Seleb. According to the papal tithe list of 1332 Selyeb was a flourishing settlement at that time. The village had been the property of squirelets up to the 15th century, then the Perényi family acquired the profitable settlement. In the second half of the 1500's it came under Turkish rule. The number of inhabitants was continuously decreasing during the 17th century. In the time of the Kuruts wars the imperial troops ruthlessly marauded the village, which belonged to the Rákóczi estate. In 1715 only 4 villein families were recorded. From the mid-eighteenth century the Tiszta family owned the village the village wes resettled with a mixed population. An interesting sight of the vicinity is the Baroque-style mansion house built by Pál Tiszta in 1758.

*** ***
Am Dorfrand hat man einen aus dem Paläolithikum stammenden Friedhof mit Skeletten in gekrümmter Lage erschlossen. In Urkunden kommt die Siedlung 1256 zum ersten Mal, in der Form Seleb vor. Nach der päpstlichen Zehentenliste von 1332 ist sie eine blühende Ortschaft. Bis zum 15. Jahrhundert gehört sie eindörfigen Adeligen, dann wird sie als ertragreiche Ortschaft von den Perényis erworben. In der zweiten Hälfte der 1500er Jahre ist es bereits türkisches Eroberungsgebiet. Im Laufe des 17. Jahrhunderts nahm die Zahl der Bevölkerung ständig ab. In der Kurutzenzeit wurde die Ortschaft als Rákóczi-Besitz von den kaiserlichen Truppen gnadenlos geplündert. 1715 werden insgesamt lediglich 4 Leibeigenenfamilien registriert. Ab der Mitte dieses Jahrhundertes ist die Familie Tiszta die Besitzerin, die das Dorf mit gemischter Bevölkerung wiederbevölkert. Eine interessante Sehenswürdigkeit in der Ortschaft ist das durch Pál Tiszta 1758 gebaute Barocklandhaus.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Selyeb község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang község
Irányítószám 3809
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 500 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 29,98 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 16,68 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Szikszótól északra, Abaújszolnok és Monaj közt fekvő település.

Története:
Selyeb nevét az oklevelek 1256-ban említették először Seleb néven.
A település nemesi birtok volt. 1256-ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett.
Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713-ban épült kastélya. A kastélynak a a feljegyzések szerint a 20. század elején értékes, 300 kötetes angol, francia és latin nyelvű könyvekből álló könyvtára is volt.
A község határában az 1800-as években őskori tárgyakat rejtő halmot tártak fel.
A 20. század elején Selyeb Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 847 lakosából 846 magyar volt, ebből 196 római katolikus, 324 görög katolikus, 289 református volt.

Népcsoportok:
A település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Tiszta-kúria: 18. századi barokk épület, melyet Tiszta Pál építtetett.
Nepomuki Szent János szobra: a rokokó szobrot a Tiszta család állíttatta 1769-ben, egykori kúriájuk közelében. A szent hagyományosan formált alakja különös, mintegy háromágú talpazaton áll, két oldalán a Hit és a Hallgatás angyalával. A talpazaton kronosztikon tudósít az állítás idejéről. A szoborcsoport a sajóládi Sajó-híd mellett álló, hasonló témájú emlékkel rokon, feltehetően mindkettő egy mester munkája.

Híres emberek:
Itt született 1920-ban Seres János festő és grafikus. Az egri tanárképző főiskolán tanított, Miskolcon hunyt el 2004-ben.

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás



 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015