Regéc  

 
     
     
 


 

*** ***
Hangulatos kisközség a Zempléni-hegység nyugati oldalán, erdő borította, 5-600 m-es hegyek ölelésében. Napi rendszerességgel 2 autóbusz járatpár köti össze Novajidrány vasútállomással. A falu és a híres vár első írásos említése egy 1300-ban átírt oklevélben jelenik meg először. Az első rész - a lakótorony - építtetője valószínűleg a tatárokkal is csatázó Baksa nembéli Simon fia, György volt. Később az Aba nemzetségé lett, majd Amadé nádor okleveleket állított ki e helyen. Az 1330-as években már olyan biztonságosnak tartották az erődítményt, hogy Drugeth Vilmos itt őrizte okleveleit. A környék - mint királyi birtok - és a vár fejlesztése Károly Róbert és Zsigmond király idejében számottevő. 1640-ben a török elfoglalja és feldúlja a várat kiszolgáló környező településeket - köztük Regécet is. 1644-ben Rákóczi György kifüstöli a várból a császáriakat. Habár a vártipró I. Lipót császár Thököly halála után 1689-ben leromboltatja az erősséget, a Rákóczi család birtoka marad 1711-ig. A szabadságharc bukása után elnéptelenedik a falu is. A Rákóczi-birtokot itt is a Trautschon, majd a Bretzenheim herceg birtokolja. 1827-ben porcelángyárat hoznak létre, mely a telkibányai hasonló üzem indulásáig működött. A gyönyörű helyen megbúvó falu és a 639 m magas, valamikori vulkáni kráterdugó tetején épült téglalapalakú vár romjai egyre több látogatót vonzanak. A romok közül gyönyörű a kilátás a Zemplén vulkáni kúpjaira és a közeli Hernád-völgyre. E szép, erős és biztonságos várban élt 5 éves koráig II. Rákóczi Ferenc anyjával, Zrínyi Ilonával. A vár alatt találkozik és halad együtt Regécre az OKT kék sáv és a Rákóczi-túra piros sáv jelzésű turistaútja.

*** ***
The village and the famous castle was first mentioned in a document in 1300. Later it became the land of Aba clan, then palatine Amadé issued a document here. In the 1330's the fortress was considered so safety, that Vilmos Drugeth guarded his documents here. The surroundings - as a royal estate - and the development of the castle was very significant in the time of kings Róbert Károly and Zsigmond. In 1640 it was occupied by the Turks together with the surrounding settlements. In 1644 the imperial armies were driven out of the castle by György Rákóczi. Though the castle was destroyed again by Kaiser Lipót I in 1689 after the death of Thököly, it became the land of Rákóczi family till 1711. After the failure of struggle for independence the village became depopulated. The land of Rákóczi family became the land of princes Trautschon, later Bretzenheim. A porcelain-factory was built in 1827, which worked until starting the similar factory in Telkibánya. The ruins of the castle being on the top of the 639 m high hill above the village with wonderful surroundings attract more and more visitors. There is a beautiful panorama to the volcanic peaks of Zemplén mountain and the valley of Hernád river from the ruins.

*** ***
Das Dorf und seine berühmte Burg wurden zuerst in einer Urkunde aus dem Jahre 1300 erwähnt. Später gehörten sie der Sippe Aba, dann stellte hier Palatin Amadé Urkunden aus. In den 1330er Jahren schien die Festung so sicher zu sein, daß Vilmos Drugeth seine Urkunden hier bewahrte. Während der Herrschaft von den Königen Róbert Károly und Zsigmond wurden die Burg und ihre Umgebung als königliche Güter bedeutend ausgebaut. Im Jahre 1640 nahmen die Türken die um die Burg liegenden Siedlungen darunter auch Regéc ein und vernichteten sie. 1644 verjagte György Rákóczi die kaiserlichen Truppen aus der Burg. Im Jahre 1689 nach dem Tod von Thököly ließ zwar der Burgvernicher, Kaiser Lipót I. die Festung vernichten, sie blieb bis 1711 im Besitz der Familie Rákóczi. Nach dem Sturz des Freiheitskampfes wurde auch das Dorf entvölkert. Der Rákóczi-Besitz gehörte dann auch hier den Prinzen Trautschon und Brentzenheim. Im Jahre 1827 wurde hier eine Porzellanfabrik gegründet, die bis zur Gründung der ähnlichen Fabrik in Telkibánya in Betrieb war. Das Dorf, das sich in einer wunderschönen Gegend befindet sowie die Ruinen der ablangen Burg auf einem 639 Meter hohen vulkanischen Hügel ziehen immer mehr Besucher ins Gebiet. Zwischen den Ruinen öffnet sich ein wunderschönes Panorama auf die vulkanischen Hügeln des Gebiets Zemplén sowie auf das Tal des Flusses Hernád.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Regéc község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 64 kilométerre északkeletre.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3893
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 98 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 3,60 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 27,21 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
Regéc neve szláv eredetű, szarvat jelent. Regécet 1298-ban említik először, de ekkor valószínűleg a település még nem állt, csak a hegyről volt szó.
Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. A kolostor 1612-ben elpusztult, pontos helye jelenleg nem ismert.
A várat a 13. században építette feltehetőleg az Aba nemzetség; 1307-ből származik róla az első adat. Egy időben a Rákócziak is birtokolták. II. Rákóczi Ferenc itt élt ötéves koráig. A szabadságharc bukása után az osztrákok több más várral együtt lerombolták. Ekkor a település is elpusztult. 1750-ben több környező településsel együtt Trautson herceg telepítette be újra, német telepesekkel.

Népcsoportok:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.

Idézetek regécről:
"szörnyű rázásait és lökéseit egyedül a regétzi vár elpusztult falainak meglátása tűrette el velem" – Kazinczy Ferenc (1790).
"Mogyoróska, Regécke, jajj, de nagyon szegényke, kenyere is kevéske, csak egy kicsi lepényke."
Régi mondóka. Idézi Rockenbauer Pál: Másfélmillió lépés Magyarországon (1979.) c. filmjében (első rész, 30. perc).


Látnivalók:
Regéci vár
Római katolikus templom (1904)
Görög katolikus templom (1956)
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Környező települések:
Fony (5 km), Háromhuta (11 km), Mogyoróska (3 km), a legközelebbi város: Gönc (19 km).

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás

 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015