Méra  

 
     

 


 

*** ***
A Hernád-folyó és a Cserehát keleti nyúlványai között, a Bélus-patak és a Bársonyos mentén elhelyezkedő népes község. A falu peremén halad a 3. sz. főközlekedési út és a Miskolc–Hidasnémeti vasútvonal, melyen megállóhelye van. Autóbusz-összeköttetése egyedül a pár km-re lévő Enccsel van. A területen már a bronzkor embere is megtelepedett, majd a honfoglalás után a XI. sz.-tól az Abák tulajdona. A XII. sz.-ra két Méra alakult ki. Alméra Tekus ispán birtokába került, míg Felméra a mérai nemesek tulajdona. A falu első okleveles említése 1256-ból származik. A XIV. sz. elejétől állandósul a két Méra, és fejlődésük is eltérő. 1530-ban Felmérán tartják a megyei közgyűlést. A faluba a XVI. sz.-ban több, a török elől menekülő horvát család települ. A török 1639-ben Almérát elpusztítja, míg Felméra lakói elmenekülnek, s csak később hódolnak meg. Ennek ellenére 1673-ban Felmérát is felégeti a pogány. 1715-ben a két faluban összesen két jobbágy lakik, s csak a század második felében települ újra szlovák és magyar lakókkal. 1791-tol Felmérán, a klasszicista kúriában lakik Dayka Gábor költő, aki itt írja legszebb verseit.

*** ***
The area was inhabited even in the Bronze Age, then it was the land of Aba clan after the Hungarian conquest. Two Méra developed in the 12th century: Alméra belonged to the possession of bailiff Tekus, while Felméra was the land of the nobles of Méra. The village was first mentioned in a document in 1256. The general meeting of the county was held in Felméra in 1530. A lot of Croatian family escaping from the Turks settled in the village in the 16th century. Alméra was destroyed by the Turks in 1639, while the inhabitants of Felméra escaped, and they surrendered only later. In spite of this fact Felméra was also burnt down by the Pagans in 1673. Altohether 2 serfs lived in the village in 1715, and it was resettled with Slovakian and Hungarian inhabitants only in the second half of the 18th century.

*** ***
Auf dem Gebiet siedelte auch der Mensch der Bronzezeit an, nach der ungarischen Landnahme ab dem 11. Jahrhundert wurde es zum Besitz der Abas. Bis zum 12. Jahrhundert bildeten sich zwei Méras. Alméra wurde zum Besitz vom Palatin Tekus, Felméra gehörte dagegen den Adeligen von Méra. Das Dorf wurde 1256 erstmals urkundlich erwähnt. Im Jahre 1530 fand die Komitatsversammlung in Felméra statt. Im 16. Jahrhundert siedelten hier mehrere kroatische Familien an, die vor den Türken flüchteten. 1639 wurde Alméra von den Türken vernichtet, die Bewohner von Felméra flüchteten und ergaben sich erst später. Trotzdem brannten die Türken 1673 auch Felméra nieder. Im Jahre 1715 lebten in beiden Ortschaften insgesamt nur zwei Leibeigenen. Die Siedlungen wurden erst in der zweiten Hälfte des Jahrhunderts von Slowaken und Ungarn neu besiedelt.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Méra község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól közúton 45 kilométerre északkeletre, a Hernád mentén, Novajidrány (kb. 6 km), Szalaszend (kb. 5 km) távolságra található, a legközelebbi város: Encs (4 km)

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3871
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 1765 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 116,81 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 15,11 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
Méra és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely lehetett, amit a határában található ősi földvár is bizonyít. Nevét az Anjou Okmánytár 1256-ból származó oklevele említette először, Mera néven.
A település már az Árpád-korban is népes hely lehetett, mivel a 13. századra itt a település kettéosztódásából két egymás közelében fekvő Méra nevű település alakult ki: Felméra és Alméra néven.
1273-ban Wlmera nevét, 1332-ben pedig már Almira és Holmere (Felméra) nevét is külön-külön említik a korabeli oklevelekben.
A mai Méra község 1950-ben jött létre, amikor az addig különálló Alsóméra és Felsőméra egyesültek és ideiglenesen az utóbbi nevét használták. Mai nevét 1951-ben kapta.

Népcsoportok:
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Purgly-kúria (klasszicista; 1891–1892-ben itt lakott Dayka Gábor)
Református templom (15. századi, gótikus, 1795-ben átépítették)
 

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás


 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015