Kupa  

 

 


 

*** ***
A Cserehát déli részén, a Vadász-patak völgyében meghúzódó kisközség. Rendszeres autó-buszjárat köti össze Miskolccal. A települést először 1279-ben egy birtokperes okirat említi. Az 1332–37-es évek pápai tizedjegyzékei alapján jelentős parochiális hely. 1450-ben Egyházas-Kupa néven említi oklevél. A török időkben Fülek eleste után meghódolni kényszerül. A lassan elnéptelenedő falu 1720-ban csak kuriális hely, s csak a XVIII. sz. közepén népesül be újra, magyar telepesekkel. Református temploma a XVIII. sz végén épült. A település korábbi udvarházában 1984-ben nyitották meg a tájmúzeumot, mely a Belső-Cserehát szinte egyedüli ilyen létesítménye.

*** ***
The settlement was first mentioned in a document of possessory action in 1279. It was a significant parochial place in accordance with the Papal tithe-records in 1332-37. The village is mentioned by the name of Egyházas-Kupa in a document in 1450. In the Turkish times the inhabitants had to surrender after the capitulation of Fülek. The gradually depopulating village was a curial place in 1720, and it was resettled again with Hungarian settlers in the middle of the 18th century. The reformed church of the village was built at the end of the 18th century.

*** ***
Die Siedlung wurde erstmals 1279 in einer besitzerrechlichen Urkunde erwähnt. Laut den Zehntenlisten der Jahre 1332-37 war sie eine bedeutende parochiale Siedlung. Im Jahre 1450 wurde sie mit dem Namen Egyházas-Kupa urkundlich erwähnt. In der Zeit der Türkenherrschaft mußte sie sich nach dem Fall von Fülek ergeben. Das langsam entvölkerte Dorf war 1720 nur ein notierter Ort und es wurde erst Mitte des 18. Jahrhunderts von ungarischen Menschen neu besiedelt. Die örtliche reformierte Kirche entstand Ende des 18. Jahrhunderts.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Kupa község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cserehát közepén. Szikszótól északra.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang község
Irányítószám 3813
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 147 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 18,75 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 7,84 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
A 13. században említik először, miszerint 1279 előtt 15 kupai nemes perlekedett egy kupai földrész felett, melyet Selk fia Mortun s ennek fia Konrád bírt vétel jogán s rajta laktak, végül 1279-ben Mortunék 7 márka ellenében átengedték e földet a Kupaiaknak, mint öröklött jogú birtokukat. 1283-ban a király Wyd fia Sengének adta Kupa birtokot. 1298-ban Bolok fia Gaal ispán magának kérte Kupa földet mint tornai várföldet, de 7 Kupai nemes ellentmondott maga, testvérei és rokonsága nevében azzal, hogy öröklött földjük. Előmutatták az egri káptalan és Beud fia Albert királyi ember megállapítását tartalmazó levelet, mely szerint Kupai Heym és rokonsága igazi nemesek, s így a király Gaal-t elutasítva a Kupaiaknak ítélte e földet. 1319-ben Tyba fia Zous és Márk birtokos Kupán s pereskedik Horváti föld felett, melyet szerinte Kupának neveznek. A 17. században a csetneki uradalom része, főbb birtokosai a Báthory, Lórántffy, Apaffy, majd a Rákóczi családok.

Népcsoportok:
A település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Mezőgazdasági Tájmúzeum
I. világháborús emlékmű

Környező települések:
Felsővadász (5 km), Homrogd (6 km), Monaj (kb. 5 km), Tomor (földúton - 3 km), a legközelebbi város: Szikszó (17 km).

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás



 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015