Korlát  

 
     

 


 

*** ***
A Hernád és a Zempléni-hegység között, a Szerencs-patak két oldalán, dimbes-dombos tájon elterülő kisközség. Vasúti megálló a településtől jó 2 km-re található a Szerencs-Hidasnémeti szárnyvonalon. Autóbusszal csak Vizsolyt és Novajidrány vasútállomást lehet elérni. A közeli Zemplén peremén már a kőkorban emberi telep létezett, majd a későbbi bronzkorban is lakott hely. A település első említése 1267-ben történik, s nevét valószínűleg egy Arkai Corladus nevű személyről kaphatta. Első ismert birtokosa a Lanczalit (Lánczi) család volt, akiknek 1427-ben 15 adózó jobbágy-portája volt. Első, gótikus templomát a huszita időkben építették, fatoronnyal. A XV–XVI. sz.-ban virágzó szőlőműveléséről ismert. A reformáció idején a lakosság korán áttért az új hitre, s 1577-ben már prédikátora van. A törökök 1640-ben elpusztították a falut, aminek majd egy évszázados lakatlanság a következménye. A Thököly-felkelésbe a birtokos Lánczi család is bekapcsolódik, ami teljes birtokvesztést eredményez. A gyorsan fejlődő községben 1828-ban már 1100 fölötti a lakosság száma, de a gazdasági-gazdálkodási nehézségek miatt egy évszázad alatt a felére csökken. A településen több kisebb kúria épült, viszont műemléki szempontból nem jelentősek.

*** ***
A settlement existed here even in the Stone Age at the foot of Zemplén mountains, and later it was also an inhabited place in the late Bronze Age. The settlement was first mentioned in 1267. The first known landowner of the village was the Lanczalit (Lánczi) family, who had 15 serf-familes paying tax to the landowners. The first Gothic church of the village was built in the Hussite times with wooden tower. The settlement was well-known for its prosperous viniculture in the 15-16th centuries. In the times of Reformation the inhabitants became soon converted to the new belief, and in 1577 the village had a preacher. The settlement was destroyed by the Turks in 1640, and it became depopulated for almost one century.

*** ***
Am Rande des Nahe liegenden Bergs Zemplén gab es schon in der Steinzeit eine menschliche Siedlung und sie war auch in der Bronzezeit bewohnt. Sie wurde erstmals 1267 schriftlich erwähnt. Der erste bekannte Besitzer der Siedlung war die Familie Lanczalit (Lánczi), die im Jahre 1427 15 steuerzahlende Hufen hatte. Die erste örtliche gotische Kirche mit einem Holzturm wurde in den Zeiten der Hussiten errichtet. In den 15-16. Jahrhunderten war das Dorf duch den blütenden Weinanbau berühmt. Während der Reformation traten die Bewohner schnell zum neuen Glauben über und sie hatten schon 1577 einen Prädiger. Das Dorf wurde 1640 von den Türken vernichtet und wurde für fast ein Jahrhundert zur unbewohnten Öde.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Korlát község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3886
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 294 fő (2010. január 1.)
Népsűrűség 37,03 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 7,94 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre.

Története:
Korlát (Korlátfalva) már az őskorban is lakott hely volt, területén csiszolt kőeszközök kerültek napvilágra.
Nevét 1332-ben említették először az oklevelek Corardi, Cunradi, Conradi, Corradi neveken.
A település nevét valószínűleg az oklevelekben 1267-ben szereplő Arkai Corladus-ról kaphatta.
Neve 1332-ben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt.
Papja a pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1333-ban 36 garas, 1334-ben 20 garas 1335-ben 24 garas pápai tizedet fizetett.
A település első ismert birtokosai a Láczi család tagjai voltak.
1640-ben a törökök elpusztították, és majd egy évszázadig lakatlanul állt, csak az 1700-as évek közepén népesült újra.
A településen Nicky György-nek, II. Rákóczi Ferenc egyik generálisának egykor kastélya is állt, melynek a 20. század elején már csak csekély, átalakított maradványai voltak láthatók.
A Fúló és Vízkelety családoknak sírboltja van itt a településen.
Birtokos volt még itt a Domokos család, detki és tengerfalvi Meczner család, valamint a borzovai Téglássy család is.
Korlát a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 608 lakosa volt, ebből 604 magyar volt, 241 római katolikus, 54 görög katolikus, 273 református volt.

Népcsoportok:
A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Domokos-Téglássy kúria
Domokos-Hercor kúria
Szepessy-kúria
Református templom (gótikus, 15. század)

Híres emberek:
Kováts Mihály - orvos, akadémikus, a kémia magyar úttörője (Korlát 1762 június 7 - Korlát 1851 június 21)
Tama Ferenc- I.világháborúban elhunyt hős katona.

Környező települések:
Fony, Hernádcéce, Vizsoly, a legközelebbi város: Encs (kb. 12 km).

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás



 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015