***
***
Fontos település a 3. sz. főközlekedési út mentén, a
Hernád és a Szártos-patak összefolyásánál. A helység
nemzetközi vasúti határátkelő – belföldi
vonatforgalomban a végállomás. Regionális
autóbusz-közlekedési csomópont. A település első
említése egy 1219-es oklevélben található, és azon 10
német falu egyike, melyet a vizsolyi ispánság fogott
össze mint a királyné földjét. Már a XIII. sz. első
éveiben szőlőt telepítenek. Az itt átvezető híd 1431-tol
jelentős vám- és harmincadszedő hely. Ugyanebben a
században már őrlő- és kallómalma működött a víz
energiájával. 1556-tól a török zaklatja, majd a
kuruc-labanc időkben előbb Thököly hadai, majd Rabutin
zsoldosai állomásoznak itt; a falu 1715-re teljesen
elnéptelenedik. A század közepén újratelepül. 1849-ben,
majd a II. világháborúban is komoly harcok folynak a
stratégiai átkelőhelyért.
***
***
The settlement was first mentioned in 1219 in a
document, and it belonged to one of the ten German
villages, which was co-ordinated by the Governorship of
Vizsoly, as the land of queen. Grapes were grown here
even in the first years of the 13th century. A
significant customhouse was built at the bridge and it
was the place where thirties had to be paid by the
inhabitants since 1431. In the same century a grinding-
and a fulling mill were operated here by means of the
energy of water. Since 1556 the Turks, later the Kuruc
and Labanc armies attacked the village, first the army
of Thököly, later the mercenary troops of Rabutin were
stationed in the village; the settlement became entirely
depopulated in 1715. It was resettled in the middle of
the century. In 1849 and during the Second Word War
serious fights were going on for this place which was
very important from strategic point of view.
***
***
Die Siedlung ist eine internationaler
Eisenbahngrenzübergang und zugleich eine Endstation in
dem Inlandsverkehr. Die Siedlung wurde 1219 in einer
Urkunde erstmals schriftlich erwähnt. Sie gehörte zu den
10 deutschen Dörfern, die als Felder der Königin unter
der Verwaltung der Gespanschaft von Vizsoly standen.
Schon in den ersten Jahren des 13. Jahrhunderts wurden
hier Trauben angebaut. Die hier über den Fluß
geschlagene Brücke war ab 1431 eine wichtige allgemeine
und Dreißigstzollstation. In demselben Jahrhundert waren
schon Wassermühlen in der Siedlung in Betrieb. Ab 1556
wurde das Dorf von den Türken belästigt, dann
stationierten in der Zeit der Kuruzen und Labanzen
zuerst die Truppen von Thököly dann die Söldner von
Rabutin im Ort. Das Dorf wurde bis 1715 entvölkert.
Mitte des Jahrhunderts wurde es neu angesiedelt. Es gab
arge Kämpfe sowohl im Jahre 1849 als auch während des
zweiten Weltkriegs für diesen strategisch wichtigen
Übergang.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Hidasnémeti
község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3876
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 1099 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 68,22 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 16,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Fekvése:
Miskolctól kb. 60 kilométerre északkeletre.
Története:
Hidasnémeti Német(i) (Alnémeti) Árpád-kori település. A
honfoglalás után az Aba nemzetségé volt. Nevét az
oklevelek 1219-ben Olnemet néven a Váradi Regestrum
említette először. A település a 12. században jött
létre, kilenc másik faluval együtt német telepesek
alapították.
A 13. században a Hernád mentén 3 Németi falu: Al-, Fel-
és Középnémet nevű telepes falu létezett, melyek közé
Alnémeti (Hidasnémeti) is tartozott egyike volt annak a
10 királynéi német telepesfalunak amelyeket a vizsolyi
ispánság fogott össze.
A három németi nevű települést még a király adta Menne
dajkának, a szász István fia Mihály feleségének, aki IV.
Lászlót és testvérét Máriát szoptatta.
1299-ben Mihály ispán és fia István, valamint György
budai polgár a 3 Németi falun megosztozott; Fel- és
Középnémeti keleti fele Mihályéké, nyugati fele Györgyé
lett. Alnémetit pedig az új telepesek jövetele miatt
közösen használták.
A 16. századig Alnémeti néven szerepel, ekkortól kezdik
Hidasnémeti néven említeni, utalva a Hernád folyón
átívelő hídra, ami fontos vámszedő hely volt. Ebből a
faluból származik a Ferdinandy-család, pl: Ferdinándy
György 21. századi író, Ferdinandy Gyula és Ferdinandy
Gejza is
Népcsoportok:
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány
nemzetiségűnek vallja magát.
Környező települések:
Hernádszurdok (2 km), Tornyosnémeti (4 km), a
legközelebbi város: Gönc (4 km).
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|