Gönc  

 
     
     
 
 


 

*** ***
A Zempléni-hg. nyugati oldalán, a Hernád völgyének peremlépcsős hegységszegélyén elterülő nagyközség. Van vasútállomása a szerencsi szárnyvonalon, és rendszeres autóbusz-összeköttetése Hidasnémeti vasút-állomásával. A terület már a kő- és bronzkorban is lakott volt. Egy 1219-es oklevél szerint a királyné birtokolta 10 német település egyike. Lakói bányászok, kézművesek voltak, akik értettek a földműveléshez is. 1261-tol a falu Abaújvár tartozéka, míg az 1312-es rozgonyi csata után Károly Róbert Drugeth Fülöpnek adományozza. 1416-tól mezőváros, mint a Hernád-völgyi észak–déli kereskedelmi főútvonal és a hegyközi bányászútvonal fontos csomópontja. Ekkor Kassa után Abaúj vármegye második legfontosabb és leggazdagabb városa. A településről a huszitákat Mátyás király űzi ki. A XVI. század elejétől felkelések, török átok, német, magyar seregek sarcolásai okoznak szenvedést a városnak. Ennek ellenére 1570 és 1647 között Abaúj vármegye székhelye, a reformáció egyik jelentős kulturális központja. Itt volt prédikátor Benczédi Székely István, az első történelemkönyv, a Magyar Krónika írója. Veje és papi utódja Károli Gáspár, aki a Bibliát magyarra fordította. 1706-ban Rabutin pusztít, később a természeti csapásoktól szenved. A trianoni diktátum után a perifériára került helység egyre inkább elveszítette jelentőségét. A település leginkább az ún. Gönczi hordóról híres. A 136,5 literes hordóban a tokaji bort tárolták, szállították, az aszú készítésénél etalonként szerepel jelenleg is. Ismert a gönci kajszibarack is, a híres gönci barackpálinka alapanyaga. Több látnivalót érdemes felkeresni: a Huszita házat, mely ma tájház, a XV. században épült, gótikus elemeket is hordozó, barokk római katolikus templomot, a XVIII. századi késő barokk református istenházát, előtte a szép Károli-szoborral. A településen étterem, különféle szállás és nyáron strand üzemel. A község határában, a Dobogó-hegy ÉK-i oldalán található pálos kolostorrom a gótikus építkezés szép példája. Elérhető a P jelzésű turistaúton.

*** ***
This area was inhabited even in the Stone- and Bronze-Ages. According to a document dated in 1219 it is one of the settlements owned by the queen. The inhabitants were miners and handicraftsmen, who dealt also with agriculture. In 1261 it belonged to Abaújvár, while Róbert Károly endowed Fülöp Drugeth with the land after the battle of Rozgony in 1312. From 1416 it was a market town, and it was a very important node of the Northern-Southern commercial road of Hernád-valley and the miners' road of Hegyköz. At this time it was the second most important and richest town of Abaúj county after Kassa. King Matthias forced out the Hussites from the settlement. From the beginning of the 16th century the inhabitants of the town suffered a lot from the Turkish, German and Hungarian armies which held the population to ransom. In spite of this fact it was the chief town of Abaúj county and one of the most significant cultural centre of the Reformation. The settlement is mainly famous for the so called "Gönc Barrel". The Tokaj vine has been stored and delivered in the famous barrel having a capacity of 136.5 l. It has been used as a reference standard when making the Tokaj Aszú. The apricot grown in Gönc is also very famous, the well-known Gönc Apricot Brandy is made of this fruit.

*** ***
Das Gebiet war schon in den Stein- und Bronzezeiten bewohnt. Laut einer Urkunde aus dem Jahre 1219 gehörte sie zu den 10 deutschen Siedlungen, die im Besitz der Königin waren. Ihre Bewohner waren Bergarbeiter und Handwerker, die auch die Landwirtschaft beherrschten. Ab 1261 gehörte das Dorf zu Abaújvár, bis es Róbert Károly nach der Rozgonyer Schlacht im Jahre 1312 Fülöp Drugeth schenkte. Ab 1416 war es ein Marktflecken und ein wichtiger Knotenpunkt des nord-südlichen Handelswegs und der zwischenberglichen Bergarbeiterroute. Damals war sie nach Kassa die zweitgrößte und reichste Stadt des Komitats Abaúj. Die Husiten der Siedlung wurden von König Matthias weggejagt. Ab dem Anfang des 16. Jahrhunderts sorgten Aufstände, der türkische Bann und die Kriegssteuern der deutschen und ungarischen Truppen für Leiden in der Stadt. Sie wurde trotzdem zwischen 1570 und 1647 zum Sitz des Komitats Abaúj und zu einem der wichtigsten kulturellen Zentren der Reformation. Die Siedlung ist vor allem durch ihre sogenannte Gönci Fässer berühmt geworde. In dem 136,5 Liter Faß war der Tokajer Wein gelagert bzw. transportiert und bei der Herstellung des Aszúweins wird es auch heute noch als Maßstab genutzt. Die Göncer Aprikose, die zur Herstellung des berühmten Göncer barackpálinka (Aprikosenschnaps) dient ist auch bekannt.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Gönc egy kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65 kilométerre. Az Abaúj–Hegyközi kistérség központja; az ország legészakibb városi rangú települése.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang város
Irányítószám 3895
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 2008 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 53,83 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 37,30 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
Gönc német telepesfalu, mely a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.
Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.
A tatárjárás után a királynéi német telepesfalukat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.
Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és a feudális anarchia korában innen intézte orszáágos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is.
Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly király egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban. 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették. A zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott.
1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett.
Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.
Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök joghatósága alól.
Az 1332 évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. és fél fertó, 1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, mely az összeg nagyságát tekintve Göncnél mezőváros szintre mutat.
A gönci Huszita-ház
A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.
1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károli Gáspár (lásd: Károli-biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.
A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált.
A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentősségét.
1979–81 között itt működött a Szathmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó János művészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is.
2001-ben visszakapta városi rangját.

Népcsoportok:
A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Huszita-ház
Pálffy-kastély
Károli Gáspár szobra a református templom kertjében
Régi zsidó temető
Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás a református templom mellett

Látnivalók a környéken:
Pálos kolostorrom
Amadé-vár romjai

Híres emberek:
Itt hunyt el 1591-ben Károli Gáspár egyházi író, bibliafordító, az első teljes magyar nyelvű biblia szerzője.
Itt élt Kiss Jenő (1926-2006) író
Haász István festőművész
Ifjabb Csécsi János (Gönc, 1689. június 11. – Sárospatak, 1769. június 1.) református tanár, polihisztor
Itt született Károly Iréneusz József (Gönc, 1854. március 6. – Nagyvárad, 1929. március 13.) premontrei szerzetes, nagyváradi fizikus, a rádiótechnika egyik úttörője.
 

Civilek:
***

Vállalkozások:
***
Juno Optika
Cím: 3895 Gönc, Károli Gáspár u. 19-21. (Egészségházban)
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek 9:00-17:00 Szombat-Vasárnap ZÁRVA
Tel.: 46/306-055
Szemüvegkészítés, egyéb kiegészítők (tokok, tisztító, stb.), napszemüvegek, kontaktlencsék és ápolószerei, nagyítók. Rövid határidővel! Forgalmazott termékek, márkák: Retro, Guido Candini, Exit, Kappa, Angelo Futuro, X-Ide, Swarovski Crystal, Spicy-Eye, stb. Dioptriás úszó és búvárszemüvegek. ÁLLANDÓ AKCIÓK!
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás



 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015