Település neve  

 
JELENLEG ITT MÉG NINCS KÉPI ANYAG!
 


 

*** ***
A Cserehát keleti peremén, a Garadna-patak mentén, a 3. számú főközlekedési út két oldalán elterülő község. Vasútállomás 2 km-re, Novajidrányban található, ahová rendszeres az autóbuszjárat. A település neve szláv eredetű, jelentése: „várhoz tartozó”. Eredetileg az abaúji várhoz tartozó várnépek laktak itt. A XIV. sz.-ban Drugetthi Vilmos Gönchöz csatolja, majd Mátyás egyes részeit Kassának adja. 1515-ben Abaúj vármegye itt tartotta közgyűlését. A török időkben sokat szenved a település: az itt állomásozó, illetve átvonuló hadak felélik a falu készleteit. A XVII. sz. második felében alig százan lakják, majd a pestisjárvány lakatlanná teszi. Az 1700-as évek derekén települ be ismét. Az 1848–49-es események idején a császári seregektől szenved a község. Napjainkban az itt áthaladó nagy közúti forgalom okoz néha áldatlan állapotokat. Figyelemre méltó a görög katolikus templom barokk ikonosztázionja.

*** ***
The name of the settlement is of Slavic origin, it means "belonging to the castle". Originally the people belonging to the Abaúj castle lived here. In the 14th century the village was attached to Gönc by Vilmos Drugetthi, later certain parts of the settlement were given to Kassa by king Matthias. In 1515 the general meetings were held here by Abaúj county. In the Turkish times the inhabitants suffered a lot: the stock of provisions was eaten up by the Turkish army. The number of inhabitants did not reach 100 during the second half of 17th century, then it became depopulated by the epidemic of the bubonic plague. The village was resettled again in the middle of 17th century. The inhabitants of the settlement suffered a lot from the imperial army during the War of Independence in 1848-49.

*** ***
Der Name der Siedlung ist slawischer Herkunft und bedeutet: "zur Burg angehörig“. Ursprünglich lebten die zur Abaújer Burg angehörigen Burgleute hier. Im 14. Jahrhundert wurde das Dorf von Vilmos Drugetthi der Siedlung Gönc angeschlossen, dann gab Matthias einige Ortsteile der Stadt Kassa. 1515 hielt hier das Komitat Abaúj seine Hauptversammlung. In der Zeit der Türkenherrschaft litt das Dorf viel: die Truppen die hier stationierten oder vorbeigingen lebten die Vorräte des Dorfes auf. In der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts lebten hier kaum Hundert Menschen, dann wurde das Dorf wegen der Pestepidemie völlig unbewohnbar. Es wurde Mitte der 1700er Jahre wieder bevölkert. Bei den Ereignissen des Freiheitskampfes von 1848-49 litt das Dorf unter den kaiserlichen Truppen.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Garadna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3873
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 447 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 45,71 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 9,78 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
A Hernád völgye és a Cserehát határán fekszik, a 3-as főút mellett Miskolctól 50 kilométerre északkeletre, Encstől északra 10 km-re található. Szomszédos települései: Hernádvécse, és Novajidrány.

Nevének eredete:
Neve szláv eredetű, jelentése várhoz tartozó, amely szerint eredetileg várbirtok volt.

Története:
Garadna (Granna) nevét az oklevelek 1234-ben említették először Grathna, Gradna, majd 1259-ben Granna néven.
A Garadna-patak mellett két Garadna falu alakult ki.
Az egyik az 1234-ben Szurdokbénye határában említett Garadna falu Houl fia Péter birtoka volt, és ez 1406-ban Fel Garadna vagy Petri néven szerepelt az oklevelekben.
A másik, a Hernád mellett fekvő Garadna abaúji várnépek és várjobbágyok birtoka volt, melyet IV. Béla király Váraskinizs földért elcserélt és a királyné vizsolyi ispánságához csatolt, majd 1259-ben Zsámboki Kozma fia Kozma ifju királynéi étekhordómesternek adta, akit Erzsébet királyné 1278-ban tartozékaival együtt megerősített birtokában.
1312-ben Károly Róbert király Kozma fia Jánostól annak hűtlensége miatt elkobozta, és Aba nemzetségbeli Nekcsei Sándornak adta régi vámjával együtt.
1323-ban Károly Róbert király a Rozgonyi csatában részt vett Kozma fia Jánostól elkobzott Garadnát Zovárd nemzetségbeli Oprod [Oproud] (dictus) Istvánnak adta vámjával és malmaival. Később az ő árváitól Drugeth Miklós vette el és Gönc várához csatolta, de 1327-ben a király visszaadta az árváknak.
A Garadna patakot az oklevelek 1332-ben Gálya, 1234-ben Szurdokbénye határában.
A pápai tizedjegyzék összeírása szerint papja 1332-ben és 1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett.

Népcsoportok:
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Harangláb (római katolikus kápolna). Valószínűleg a 15. században épült templom - megmaradt - különálló harangtornya. Falán napóra látható.
Görög katolikus templom. Nagy valószínűséggel 1808-ban épült. Tornya későbbi, a szájhagyomány és néhány írott forrás szerint is az 1815-ben itt keresztülutazó I. Sándor orosz cár adományozott 100 holland aranyat az építésére.
Idősek klubja. Régebben fogadó, illetve postakocsi-állomás, később csendőr-, majd rendőr-örs.

Híres emberek:
Itt született és itt van eltemetve Gulyás Mihály író (*1929 †2003). Elbeszélések és regények szerzője, a Napjaink (Miskolc) főszerkesztője, a tokaji írótábor egyik kezdeményezője volt.
 

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás


 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015