Fony  

 
     

 


 

*** ***
A Zempléni-hegység nyugati peremén, karéjszerű völgyoldalban, lankás dombokra épült település. Keletről összefüggő erdővel borított, hirtelen felmagasodó hegykúpok őrzik. Elvileg van vasúti megállója Fony néven a Szerencs–Hidasnémeti vasútvonalon, de kb. egy órai járásra a falutól, ezért a lakosság nem használja. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Novajidránnyal, ahol vasútállomás is van. Már a váradi Regestrum is említi 1219-ben Fon néven, mely valószínűleg az itt letelepített királyi "fonónépekről" kapta elnevezését. Első ismert birtokosa a XIV. sz. elején a Fonyi család, majd következnek a Czudarok, a Rozgonyiak s Szapolyai János. A XVI. sz.-ban Alaghy Bekény Judit révén a Rákócziak kezébe kerül, egészen a szabadságharc bukásáig. A török időkben határának nagy része parlag, a lakók többsége elmenekült vagy elhurcolták. A XVIII. sz. közepén települt újra. 1858–60 között majd 200 kisgyermek hal megy egy járvány folytán, "állgörcsben". Római katolikus temploma barokk, 1786-ban épült. A református istenháza neogót a XIX. sz. végéről.

*** ***
The Regestrum of Várad already mentiones the village by the name of Fon in 1219 which probably got its name about the settled spinners. Its first owner is the Fonyi family in the beginning of the 14th century, then they were followed by the Czudars, the Rozgonyis and János Szapolyai. In the 16th century by means of Judit Bekény Alaghy it was in the hand of the Rákóczi family till the defeat of the war of independence. During the Turkish times its boundary is mainly uncultivated, most of the inhabitants escaped or they were carried off. It was resettled in the middle of the 18th century. Between 1858 and 1860 200 children die due to an epidemic in backjaw.

*** ***
Es wurde schon 1219 Im Regestrum von Várad als Fon erwähnt, was wahrscheinlich auf die hier angesiedelten königlichen "Spinnervölker" hinweist. Der erste bekannte Besitzer des Dorfes war Anfang des 14. Jahrhunderts die Familie Fonyi, dann kamen die Czudars, die Rozgonyis und János Szapolyai. Im 16. Jahrhundert bekamen es dank Judit Bekény Alaghy die Rákóczis, die es bis zum Sturz des Freiheitskampfes behielten. In der Zeit der Türkenherrschaft waren die Felder des Dorfes öde, die meisten Einwohner flüchteten oder wurden verschleppt. Es wurde im 18. Jahrhundert neu besiedelt. Zwischen 1858 und 1860 starben fast 200 Kinder wegen einer "Kinnkrampf"-Epidemie.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Fony község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól közúton kb. 65 kilométerre északkeletre.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3893
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 368 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 9,07 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 40,58 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
Fony és környéke már ősidők óta lakott hely volt. A község területén nagyszámú kőkori leletet találtak, s a település nagy része kőkori telepre épült.
Fony (Tímár) az Árpád-korban már lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Fon néven a pataki ispán által fonyi emberek ügyében való per kapcsán.
1269-ben Tymar Foon, 1297-ben Foon, 1330-ban Fony-nak írták.
A település nevében ekkor szereplő tímár név arra utal, hogy a falu egyik részét királyi tímárok lakták. Ezt 1269-ben az ifjú király Csák nemzetséghez tartozó Zlauch fia Tamás özvegyének, Ágnesnek adta, de 1297-ben III. Endre, majd az országbíró is Zlauch fia Tamás leányának Katalinnak, s annak Miklós nevű fiának ítélte vissza a Csák nemzetségbeliekkel szemben.
A 14. század elejétől Fonyi Miklós fiainak birtoka volt. Fonyi Miklós fiai ekkor Száka (1322), Hernádnémeti (1325), a Gömörben lévő Hangony és Felfalu (1332), a Sárosban lévő Kurima (1327), Újfalu (1330) és Borsodban Noszkakeresztúr (1332) birtokosai is voltak.
1332-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint Fony település papja 15 garas pápai tizedet fizetett.
1910-es összeíráskor 820 lakosából 817 magyar volt, ebből 458 római katolikus, 64 görög katolikus, 269 református volt.
Fony a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott, ekkor 907 lakosa volt, 192 házban.

Népcsoportok:
A település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Kultúra:
1995: Fonyban az első Kertalja Nemzetközi Művésztelep a Patak Csoport bázisa.
1996: Fonyban Gubis Mihály képzőművész elkészítette a Szék című 13 méteres faszobrát. Ennek hatására dolgozza ki 5+2-es Nemzetközi Szoborprogramját.
1997: Fonyban rendezte első alkalommal a Patak Csoporttal a 20×20-as Kisképek Nemzetközi Nomád Fesztiválját (tévéfelvétel).
1998: Második 20×20-as Fesztivál Fonyban.

Környező települések:
Szomszéd falvak:
Korlát (kb. 3 km), Mogyoróska (4 km), Regéc (6 km), Vilmány (5 km)
Legközelebbi városok: Abaújszántó (kb. 17 km) és Encs (kb. 20 km).

Vasútállomások:
Fony-Vilmány (kb. 4 km)
Korlát (kb. 6 km), elérhető a faluból VOLÁN busszal is.
Novajidrány (kb. 15 km), ide a faluból VOLÁN busszal is eljuthatunk.

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás

 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015