Felsőgagy  

 
   
 


 

*** ***
A Belső-Csereháton, a Vasonca-patak egyik ágának völgyfőjében elhelyezkedő kisközség. A település távol esik a városoktól; meglehetősen ritkán közlekedő autóbuszjáratok kötik össze Enccsel, Miskolccal. A XIII. sz.-i oklevelekben többször is találkozhatunk a település nevével, mely valószínűleg ószláv személynévből keletkezett. A vidék és a község az Aba nemzetségből származó Gereven fiainak birtoka volt, akik később Gagyinak nevezték magukat. A pápai tizedjegyzék alapján a XIV. sz.-ban meglehetősen gazdag hely volt. A népes település 1565-re majdnem elnéptelenedett. Ezt betetézte az 1640-es török rablóhadjárat. A vegetáló falut a XVIII. sz.-ban telepítették újra. A község fölött magasodó dombon áll a XVIII. sz.-ban épített római katolikus templom, melynek helyén valamikor bencés apátság létezett. A templom szentélyébe van befalazva Gagyi László sírköve, amely egyike hazánk legrégebbi címeres sírkövének. A faluban valaha gyógyfürdő is működött, mely a háború alatt pusztult el. A település nyugati peremén, egy kis patak mellett áll a Darvas–Huszár-kúria klasszicista épületegyüttese, ahol felújítása után vendégeket óhajtanak fogadni. A terület valamikor híres szilvatermő vidék volt, melyet szeretnének újból megvalósítani.

*** ***
It is often mentioned in the documents of 13th century, which probably comes from the Old Slav Christian name. The settlement was the land of Gereven's sons originating from the Aba clan, who later called themselves Gagyi. It was a rich village in the 14th century, in accordance with the Papal tithe record. The populated settlement became almost depopulated in 1565. The Turkish predatory expedition made the matters worse in 1640. The village was resettled in the 18th century. The Roman catholic church was built in the 18th century and can be found on the hill above the settlement. Former the Benedictine Abbey existed in the place of the church. The tomb of László Gagyi is walled in the chancel of the church - it is one of the oldest escutcheoned tombs of Hungary. Once a spa existed also in the village, which was destroyed during the war.

*** ***
In Urkunden aus dem 13. Jahrhundert taucht der Name der Siedlung mehrmals auf, er wurde wahrscheinlich aus einem altslawischen Personennamen abgeleitet. Das Dorf und die Gegend war im Besitz der Söhne von Gereven aus dem Stamm Aba, die sich später Gagyi nannten. Gemäß der Zehntenliste war das Dorf im 14. Jahrhundert ziemlich reich. Die dicht bewohnte Siedlung wurde bis 1565 fast völlig entvölkert. Dieser Prozeß wurde durch den türkischen Plünderzug im Jahre 1640 vollendet. Das dahinlebende Dorf wurde im 18. Jahrhundert neu Besiedelt. Auf dem Hügel neben dem Dorf steht die im 18. Jahrhundert gebaute römisch-katholische Kirche, auf deren Platz sich früher die Benediktinerabtei befand. In das Heiligtum der Kirche ist das Grabstein von László Gagyi eingemauert, was eines der ältesten mit Wappen versehnten Grabsteine des Landes ist.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Felsőgagy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben. Miskolctól közúton 46 kilométerre északra.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3837
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 164 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 11,33 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 14,47 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
A terület az őskor óta lakott. A honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt a közeli Alsógagy, Gagybátor és Gagyvendégi falvakkal együtt, s e falvak mindegyike egy Gagy nevű személy után kapta a nevét. A középkorban bencés apátság állt a faluban. A jelenlegi falu nem az eredeti település. Egy hatalmas tűzvész és földrengés után került a jelenlegi helyére.
1883-ban volt a legnépesebb, 627 lakóval. Ekkor a Fáy család birtoka. Ők építtették római katolikus templomát. A templom falában található Gagyi László sírköve, mely egyike a legrégibb címeres sírköveknek. A jelenlegi templom a 18. században épült fel, mert az előtte álló, kisebb templom egy földrengés során ledölt. Érdekessége a jelenlegi templomnak, hogy a mostani északi falát a templomnak az előző templom déli falából alakították ki. Ezért is látható egy füves és sík terület a templom mellett.
A 20. század elején épült báró Huszár László kúriája a korábban leégett 18. századi Darvas-kastély helyére. Alatta pincerendszer húzódik, mely egykor a bencés kolostorhoz tartozott és a legenda úgy tartja, ezen át menekült el II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Kassára.
Kastélyparkjában az 1900-as évek elején aktív gyógyfürdő működött. Messze földön híres volt Felsőgagy a gyógyvizéről. Volt egy halastava is a kastélynak, amit ma mocsár és iszap borít.

Népcsoportok:
A település lakosságának 62%-a magyar, 38%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Környező települések:
Abaújlak 6 km-re, Gagybátor 2 km-re. A legközelebbi város: Encs 20 km-re.
 

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás


 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015