Felsődobsza  

 
     
   
 


 

*** ***
A Hernád bal partján, a Szerencsi-dombság hirtelen leszakadó, csuszamlásra hajlamos, nyugati peremén elterülő falu. Közvetlen autóbuszjáratok kötik össze Miskolccal, valamint a 9 km-re lévő vasútállomással, Halmajjal. A közeli Várdombon az ásatások jelentős bronzkori telepet tártak fel. A falu már a XII. században létezett, habár az első írásos dokumentum csak a XVI. század közepéről származik, ahol Dubucya alakban fordul elő. A XIII. században a királyné birtoka, aki abaúji tulajdonára német családokat telepített. A 10 falunak Vizsoly volt az ispánsági központja. A XIV. században már plébániája lehetett, hisz pápai tizedet fizetett. A lakosság a XVII. század elején áttért a reformata hitre. Mint hódoltsági terület, adózott a töröknek. Ennek ellenére 1635-ben a portyázó pogányok kirabolják, lakossága alig marad. A XVIII. században népesedik be újra, ekkor jövedelmező malmot is üzemeltetett. Területének jelentős volt a bortermelése, híres a juhtenyésztése. 1776-ban nagy földcsuszamlás volt: a Hernád feletti domb a szőlőskertekkel együtt a folyóba zuhant, megakasztva annak folyását. Mai barokk templomát 1786 körül építették. Kegy-tárgyainak egy része XVII. századi. Századunk első harmadában épült a Hernádon egy törpe vízerőmű, mely ma is termel áramot.

*** ***
A significant settlement of Bronze Ages was found during the excavations on the near Vár hill. The village has already existed in the 12th century, though the first written document dates back to the middle of 16th century under the name of Dubucya. It was the land of the queen in the 13th century, who settled here German families. The village could have a parsonage in the 14th century, as the inhabitants paid Papal tithe. The inhabitants became converted to the Reformed belief at the beginning of the 17th century. As a territory under Turkish rule the inhabitants had to pay tax to the Turks. In spite of this fact the village was robbered by the marauding pagans, and it became almost depopulated. The settlement became repopulated in the 18th century, at this time a profitable mill operated here.

*** ***
Auf dem nahe liegenden Burghügel wurden bei den Ausgrabungen Überreste einer Siedlung aus der Bronzezeit zum Vorschein gebracht. Das Dorf bestand schon im 12. Jahrhundert, das erste schiftliche Dokument wo es als Dubucya drinnen steht, stammt aber erst aus der Mitte des 16. Jahrhunderts. Im 13. Jahrhundert war es im Besitz der Königin, die auf ihrem Abaújer Gut deutsche Familien ansiedelte. Im 14. Jahrhundert mußte das Dorf schon eine Kirche haben, da es Zehnte bezahlte. Die Einwohner traten Anfang des 17. Jahrhunderts zum reformierten Glauben über. Als türkisches Herrschaftgebiet zahlte es den Türken Steuer. Das Dorf wurde trotzdem von den Türken beraubt, es blieben nur wenige Einwohner. Das Dorf wurde im 18. Jahhundert neu besiedelt, damals war hier auch eine lukrative Mühle tätig.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Felsődobsza község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 35 kilométerre északkeletre.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang község
Irányítószám 3847
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 907 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 59,40 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 15,27 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
A terület az őskortól lakott, ezt bronzkori leletanyag bizonyítja. Területe egyike a legtekintélyesebb kőkori telepeknek. Az úgynevezett Várdombon a neolit korból származó védmű, földvár-pogányvár maradványai tisztán kivehetőek. Dobsza szláv eredetű név, így valószínű hogy az első lakosai, akiktől a nevét kapta szlovákok voltak, Doza, Dobsa, Dompsa alakban találjuk középkori oklevelekben. A középkorban királyi birtok volt (1219), egyik dombján földvár állt. Dobsza az akkori vizsolyi kerülethez tarzozott. 1332-ben már plébániája volt, Gábor dobszai plébánost említik az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben. A 15. század elején a Dobszai család birtoka, 1427-ben e családnak 22 jobbágy portája volt a községben. 1459-ben a község Csobádi Simon tulajdonában volt, amit (hűtlensége miatt) 1482-ben Szepesi Mihály nyert el. A török hódoltság alatt a törökök kifosztották. A községben 1715-ben csak 2 jobbágy és 2 zsellér család lakott, majd a 18. század közepén települt újra. 1720-ban vízimalmát említik. 1833-ban 118 háza, 907 római katolikus és református lakósa és egy református temploma volt. A falu bortermeléséről volt ismert, földesura a Bárczay és a Máriássy család. 1920-ig a lakosság létszáma 1347 főre emelkedett, majd a községet villamosították, vágóhidat és vízierőművet létesítettek.
Ma népszerű üdülőhely a Hernád folyó partján.

Népcsoportok:
A település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Környező települések:
Hernádkércs (4 km), Kiskinizs (6 km), Nagykinizs (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (9 km).

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás

 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015