Büttös  

 
   
 


 

*** ***
Kisközség a Cserehát északi részén, a Rakaca-patak több oldalággal szabdalt völgyében. A település távol esik mind a vasúttól, mind a várostól. Tömegközlekedése is szinte minimális. Ha valaki utazni akar, jobb ha begyalogol a 2 km-re lévő Krasznokvajdára. A falu első írásos emléke 1285-bol származik; 1302-es adat szerint a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, a jánoki uradalom részeként. Református egyháza 1608-ban már megvolt. A környékbeli településekhez hasonlóan a XVII. században elpusztult, s csak 1732 után népesült be újra szlovák és ruszin telepesekkel. A múlt század középső harmadában a földművelő, állattenyésztő la-kosság élénk kereskedelmet folytatott Kassával és környékével. A vegetáló falu egyetlen nevezetessége egy erősen átalakított, eredetileg barokk kastély.

*** ***
The first written record of the village dates back to 1285, it was the land of the Hont-Pázmány clan as a part of the Jánok-land, according to the data registered in 1302. The reformed church of the village was established in 1608. The village was destroyed in the 17th century similar to the surrounding settlements, and it was resettled with Slovakian and Ruthenian inhabitants only after 1732.

*** ***
Das erste schriftliche Denkmal über das Dorf stammt aus dem Jahre 1285. Laut einer Angabe aus 1302 war es als Teil des Jánoker Guts im Besitz des Stammes Hont-Pázmány. Seine reformierte Kirche bestand schon im Jahre 1608. Ähnlich wie die Siedlungen in der Umgebung wurde im 17. Jahrhundert auch Büttös vernichtet, es wurde erst nach 1732 von Slowaken und Ruthenen wieder besiedelt.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Büttös község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben. Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északra található, a szlovák határnál. Nevét szláv eredetűnek tartják.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3821
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 179 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 9,82 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 18,22 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
Büttös és környéke ősidők óta lakott helynek számít. Határában az 1800-as években bronzkori leletek kerültek felszínre.
Nevét az Anjou-okmánytár 1282-es oklevele említi először Bythus néven, majd 1323-ban Bythus, 1602-ben Bűteős, 1808-ban pedig már mai formájában írták nevét.
Első ismert birtokosai az 1300-as évek közepén a Hont-Pázmány nemzetségből származó Jánoky család tagjai voltak. A 13. század második felében sokat szenvedett Aba Amádé erőszakoskodásaitól. 1285-ben még idegen uralom alatt állott. 1391-ben a Vajdai család birtoka, amelyre Vajday Demeter veszprémi püspök, Vajday Miklós, Solymosi Egyed és Miklós tartottak jogot. Az 1427-es megyei adójegyzékben Gagyi László nevén álló jelentős nagyságú falu 22 adózó portával. A 16. században a Vajday család és a velük rokon Jánoky család a földesurai. 1564-ben több nemes is szerzett részeket, ezért az adójegyzékben is nemesi tulajdon szerepel 14 portával. 1614-től hódolt helység. 1648-ban még voltak jobbágy lakosai, de csak névlegesen fizetnek adót a magyar földesúrnak. Az 1672. évi kincstári felvételben Szemere Castellum tartozékaként írják be, Szemere László birtoka és Zemplén vármegyei helységnek tartják. 1715-ben jobbágytelkei teljesen lakatlanok. 1732 után települ másodszor. 1750-ben Pécsújfalussy János és Farka nyerték adományul Pálffy János nádortól más helységekkel együtt, azzal az indokolásal, hogy emberemlékezet óta őseiké volt. A falura vonatkozólag nevükkel kapcsolatban semmmi nyomot nem találtak az előbbi időkből. A 19. század végén a Jánoky, Sztrancsikovits és Horváth családok a részbirtokosok.

Területe, népessége:
Népessége 1828-ban 404, 1869-ben 295, 1920-ban 498, 1939 előtt 533 lélek. Házainak száma 1828-ban 54 volt. Hozzá tartozik: Büttöslyuba, Kolompostanya, Mélyvölgytanya, Szöllősitanya. Területe 3336 k. hold.
Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: "Krasznyik-Vajdától keletre fekszik Büttös község 47 házzal és 317 magyar lakossal. Postája Krasznyik-Vajda, távírója Szepsi."
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.

Látnivalók:
Görög katolikus templom. A volt iskolaépületből lett kialakítva 1989 és 1997 között. Az Istenszülő köntöse elhelyezésének tiszteletére van szentelve (július 2.). A római katolikus egyház ezen a napon Sarlós Boldogasszony ünnepét tartja.

Környező települések:
Kány 5 km-re, Krasznokvajda kb. 2 km-re, Perecse 5 km-re. A legközelebbi város: Encs 23 km-re.

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás


 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015