Boldogkőváralja  

 
     
 
 


 

*** ***
Község a Zempléni-hegység NY-i lábánál, patakok szabdalta területen. Vasútállomása a településtől 2 km-re van, rendszeres buszjárattal elérhető a legközelebbi város, Encs. Árpád-kori okiratainkban első alkalommal 1295-ben fordul elő Boldua néven. A falu sorsa elválaszthatatlan a híres Boldogkővár történelmétől. Az erősséget a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja a Hernád-völgyi út és a környék védelmére. A majd fél évezredes históriája során a királyok mellett szinte minden híres főúri család tulajdonolja, míg 1701-ben Lipót leromboltatja. A csak részben tönkretett erősség 1715-tol a lőcsei jezsuitáké, majd a Péchy családé. A várat április–október között lehet látogatni. Az épen maradt részek és a pazar kilátás maradandó élményt nyújt. Érdekes geológiai jelenség a várat hordozó merész sziklatömb: a vulkanikus eredetű kőzetet kovasavas vegyület tette keménnyé, és őrizte meg. A település további érdekes látnivalókat kínál: a Péchy család idején mezővárosi rangú településen a XVIII. sz. során építették fel a barokk stílusú római katolikus templomot, valamint a család nagyméretű, oromzatos barokk kastélyát, melynek arborétum jellegű parkja természetvédelmi terület. A görög katolikus templomban XVI. sz.-i ikonosztáz látható. Idegenforgalmi látványosság a tájház. A településen szállás, étterem üzemel, s áthalad rajta az OKT útvonala.

*** ***
It was first mentioned in the documents of Arpadian Age under the name of Boldua in 1295. The fate of the village cannot be separated from the history of the famous Boldogkovár. The fortress was built by one of the members of the Tomaj clan after the Mongol invasion of Hungary in 1241-42 attributed earlier to the Tartars in order to protect the road in the valley of Hernád river and the surroundings. It was the land of almost all the famous noble families and kings during its fivehundred year's history, while it was destroyed by emperor Lipót in 1701. The partly-destroyed fortress belonged to the Order of Jesuits from 1715, then it belonged to the Péchy family. The fortress can be visited between April and October.

*** ***
In den Urkunden aus der Arpadenzeit taucht die Siedlung zuerst 1295 als Boldua auf. Das Schicksal des Dorfes ist von der Geschichte der berühmten Burg Boldogkovár nicht zu trennen. Die Festung wurde nach dem Tatarenzug von einem Mitglied des Stammes Tomaj, zum Schutz der Straße entlang des Hernáds und der Umgebung, aufgebaut. Während ihre fast ein halbes Jahrtausend lange Geschichte war sie im Beitz fast jeder Könige und bekannten Gutsherren, bis sie 1701 vom Kaiser Lipót vernichtet wurde. Die nur zum Teil zerstörte Festung gelangte ab 1715 in den Besitz von den Jesuiten in Locse und später von der Familie Péchy. Die Burg kann zwischen April und Oktober besichtigt werden.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 52 kilométerre északkeletre, a Zempléni-hegység nyugati részén, a Hernád völgyének peremén.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3885
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 1151 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 52,25 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 22,03 km²
Időzóna CET, UTC+1

Környező települések:
Boldogkőújfalu (2 km), Arka (3 km), Hernádcéce (5 km), Abaújkér (7 km), Vizsoly (8 km), a legközelebbi városok Abaújszántó (9 km) és Encs (14 km).

Története:
Fényes Elek szerint „Bodó-Ko-Váralja, (Pod-Boldok), magyar-orosz mezováros, Abauj vármegyében, Kassához délre 6 mfdnyire: 1221 r. kath., 258 g. kath., 19 zsidó lak. Rom. és gör. kath. paroch. templomok. Van itt egy csinos kastély és kert, sok gazdasági épület, sweiczi tehenészet, hires bort termo szolohegy, szép erdo. – Régi várát a Rákócziak épitették. F. u. gr. Péchy Józsefné. Ut. postája Tállya.”[3]
A település a boldogkői várról kapta nevét, mely a Bodókő nevű sziklán áll. A falu története szorosan összeforrt a váréval. Boldogkőváralja első írásos említése egy 1282-ben kelt oklevélben található, ahol Castrum Boldua néven utalnak a várra
A vár a tatárjárás után épült, a Hernád-völgy legjelentősebb erődítményeként. 1300-ban Bolduaku, Buldo ku, 1301-ben Bulduakev, 1331-ben Bolduaku, 1332-ben Boldolken, 1335-ben Buldwakw-nek írták.
Boldogkőváralja a Tomaj nemzetség-hez tartozó Jaak fia, Tyba ispán vára és faluja volt. 1272–1290 között IV. László cserébe szerezte meg Tyba ispántól.
Az Árpád-ház kihalása után a Károly Róbert ellen lázongó Aba Amadéék birtoka lett, tőlük a király elkobozta és a Drugeth családnak adományozta. Ők építették az öregtorony köré a vár többi részét. Az elkövetkezendő évszázadokban a várat több nemesi család is birtokolta. A 15. században tovább bővítették.
A 17. században a vár hadászati jelentőségét elvesztette. A század elején II. Lipót parancsára robbantani kezdték, később azonban a Péchy család neogótikus stílusban helyreállította.
Boldogkőváralja a 19. század elején mezővárosi rangban állott és vásártartási joggal is rendelkezett.

Népcsoportok:
1828-ban készült országos felmérés 1387 lakosról számol be, 1851-es adatok szerint 1496-an lakták a falut, melyből 1221 római katolikus, 258 görög katolikus és 17 izraelita vallású. 1939-es adatok szerint a falunak 1180 lakosa volt, melyből 1165 magyar, 9 német, 4 szlovák és 2 horvát anyanyelvű volt. Az 1180 lakos felekezetileg a következőképpen oszlott meg: 925 római katolikus, 164 görög katolikus, 50 református, 13 evangélikus és 28 izraelita.[4]
A településen a lakosságnak 84%-át magyar, a 16%-át cigány nemzetiségű[5] emberek alkotják.

Látnivalók:
Boldogkői vár
A várat a tatárjárás után emelték Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére, a környező vidék Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja.
Péchy-Zichy-kastély
A kastély építtetője Péchy Gábor (1705–1786) királyi tanácsos és szeptemvir (septemvir, hétszemélynök) volt. Péchy 1753-ban vásárolta meg a jezsuitáktól a várat és vele együtt a falut. Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik (edelényi és a füzérradványi után) legnagyobb kastélyát 1768-ban építették fel. A kastély U alaprajzú, 2500 négyzetméter alapterületű. A kastélyhoz szintén U alaprajzú melléképületek csatlakoznak nagyméretű díszudvart közrezárva. A melléképületek két sarkán egy-egy zsindelyfedésű, négyzetes alaprajzú, manzárdtetős saroktorony áll.
A kastély
A bábos kőkorláttal (balusztráddal) szegélyezett bejárati teraszra széles lépcső vezet. Az egyemeletes épület ablakait szemöldökpárkány díszíti.
A kastély utolsó Péchy tulajdonosának egyetlen leánya, Péchy Jacqueline (1846–1915) 1864-ben feleségül ment Zichy Rudolfhoz (Rezső). Ma a kastélyban Egészségügyi gyermekotthon működik, nem látogatható.
A kastély több hektáros parkja – mely a francia és angol kertépítészet jegyeit hordozza magán – védett. A park különleges mikroklímájának kialakításában nagy szerepet játszik a Tekeres patak által táplált tó. A magas fallal körülkerített parkban idős tiszafák fenyőfák, hársak és juharok mellett, ritka madárfajok, gőték és folyami rákok is megtalálhatók.
Szintén műemlék védelmet élvez az egykori Péchy kúria, mely a kastély megépülte előtt biztosított szállást a Péchy családnak. Jelenleg romos állapotban van, felújítása megkezdődött.
Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom
Építtetője szintén Péchy Gábor volt. A barokk stílusú hagymasisakos templom 1768–1773 között épült, a bejárat felett a Péchy címer látható. A templom 1882-ben tűzvész áldozata lett, helyreállítása 1898-ban került sor. Berendezése szintén 18. századi rokokó és barokk és copf stílusú. A szentélyben található barokk főoltár Golgota jelentet ábrázol, a barokk mellékoltár Szent Anna képpel díszített, a szószék rokokó, a keresztelőkút pedig copf stílű.
A családi kripta
Sírbolt avagy kripta
1861-ben Péchy Manó építtette a római katolikus templom tőszomszédságában. A sírboltot többször kifosztották, majd egy külföldön élő leszármazott kívülről helyreállíttatta, az ablakokat befalaztatta és a szétszórt csontokat eltemettette.
Az építtető Péchy Manón kívül a sírbolt nyugszik többek mellett felesége, Meskó Zenaida (–1861), testvére Péchy Konstatin Szilárd (1818–1866), császári és királyi főhadnagy a 3. század dzsidás (ulánus) ezredben, sógornője, Péchy Konstantin Szilárdné Forgách Irma (1822–1872). Konstantin és Forgách Irma gyermekei Konstantin (1848–1898), tibolddaróci földbirtokos, borsod megyei virilista, a főrendiház tagja[6] – feleségével, Fáy Karolával (1854–1921) – és László (1850–1872), valamint Konstantin fia, Kálmán (1880–1909).
A sírbolt előtt áll a 2003 szeptemberében meggyilkolt 79 éves római katolikus plébános, Nyitrai István fából faragott emlékoszlopa.[7]
Istenszülő születése görög katolikus templom
A templom 1762-ben épült[8] épült, benne találhatók a leégett fatemplomból kimentett ikonok a 18–19. század fordulójáról.
Szent Donát kápolna
A vár lábainál 1861-ben felépített kápolnát a jégverés ellen emelték Szent Donát tiszteletére.
Péchy Manó építette a feleségéről Zenaidának elnevezett iskolát; lánya, Zichyné építtette 1892-ben a kisdedóvót és leányiskolát, amit az irgalmas nővérek vezetésére bízott.[9]
A római katolikus templom tornya
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Nevezetes lakói:
A várban élő emberek közül említésre méltó Balassi Bálint, aki a várban írta a Borivóknaknak című versét. Balasssi az 1580-as években tartózkodott e tájon, bizonyítja ezt egy 1584-ben Szikszón, 1585-ben Abaújszántón kelt levele is. A várban is prédikált az akkor még katolikus Dévai Bíró Mátyás, akit „magyar Luther”-ként is emlegetnek. A vallási élet képviselői közé tartozott a vár egykori birtokosa, Fráter György bíboros is.
A falu nevezetes lakója volt Péchy Manó, erdélyi kormánybiztos. Továbbá a Péchy család korábbi tagjai, akik részt vettek az országos ügyek intézésében, illetve a környék településeinek életében.

Testvértelepülések:
Komaróc, Szlovákia

Civilek:
***

Vállalkozások:
***
Tekerjes Fogadó
Cím: 3885 Boldogkőváralja, Kossuth L. út 41-43.
Tel.: 46/387-701  Fax: 46/460-225  Mobil: 30/339-8530
Honlap: www.tekerjesfogado.hu
Tekerjes étterem: Boldogkőváraljai éttermünk a környék legsokoldalúbb vendéglátóhelye, vendégként mindenki megtalálja az igényeinek és ízvilágának megfelelőt. Zárt éttermi részünk 50 fő, fedett, télen zárható, fűthető természetre nyíló teraszunk 150 vendég befogadására képes. A természet kedvelői akár kerti tavunk környezetében is fogyaszthatják italukat, ételeiket.
Ingyenesen biztosítunk internet elérést vendégeinknek.
Gasztronómia: Étlapunk szerkesztésekor elsődleges feladatunknak éreztük a házias, vidéki ízek ötvözését a mai étkezési trendekkel,
így konyhánk előszeretettel dolgozik a saját magunk által előállított alapanyagokból, ráadásként kialakításra került a fűszerkert,
mely segítségével ételeink ízletesebbek, gazdagon díszítettek és íncsiklandozóbbak.
Vállaljuk: Iskolás csoportok étkeztetését helyben, kiszállítva; Hidegtálak készítését (3 napos előrejelzéssel); Rendezvényszervezés - Értekezletek, Étkezéssel egybekötött találkozók, Bankettek, Termékbemutatók, Konferenciák, Családi rendezvények, Esküvők lebonyolítását vállaljuk, Zenés rendezvények saját zenésszel, Rendezvényekre való kitelepülés,
Térjen be hozzánk és kóstoljon bele egy hagyományokat tisztelő boldogkőváraljai étterem magyaros ízeibe!

***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás


 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015