***
***
Község a Zempléni-hegység NY-i lábánál, patakok
szabdalta területen. Vasútállomása a településtől 2
km-re van, rendszeres buszjárattal elérhető a
legközelebbi város, Encs. Árpád-kori okiratainkban első
alkalommal 1295-ben fordul elő Boldua néven. A falu
sorsa elválaszthatatlan a híres Boldogkővár
történelmétől. Az erősséget a tatárjárás után építtette
a Tomaj nemzetség egyik tagja a Hernád-völgyi út és a
környék védelmére. A majd fél évezredes históriája során
a királyok mellett szinte minden híres főúri család
tulajdonolja, míg 1701-ben Lipót leromboltatja. A csak
részben tönkretett erősség 1715-tol a lőcsei jezsuitáké,
majd a Péchy családé. A várat április–október között
lehet látogatni. Az épen maradt részek és a pazar
kilátás maradandó élményt nyújt. Érdekes geológiai
jelenség a várat hordozó merész sziklatömb: a vulkanikus
eredetű kőzetet kovasavas vegyület tette keménnyé, és
őrizte meg. A település további érdekes látnivalókat
kínál: a Péchy család idején mezővárosi rangú
településen a XVIII. sz. során építették fel a barokk
stílusú római katolikus templomot, valamint a család
nagyméretű, oromzatos barokk kastélyát, melynek
arborétum jellegű parkja természetvédelmi terület. A
görög katolikus templomban XVI. sz.-i ikonosztáz
látható. Idegenforgalmi látványosság a tájház. A
településen szállás, étterem üzemel, s áthalad rajta az
OKT útvonala.
***
***
It was first mentioned in the documents of Arpadian
Age under the name of Boldua in 1295. The fate of the
village cannot be separated from the history of the
famous Boldogkovár. The fortress was built by one of the
members of the Tomaj clan after the Mongol invasion of
Hungary in 1241-42 attributed earlier to the Tartars in
order to protect the road in the valley of Hernád river
and the surroundings. It was the land of almost all the
famous noble families and kings during its fivehundred
year's history, while it was destroyed by emperor Lipót
in 1701. The partly-destroyed fortress belonged to the
Order of Jesuits from 1715, then it belonged to the
Péchy family. The fortress can be visited between April
and October.
***
***
In den Urkunden aus der Arpadenzeit taucht die
Siedlung zuerst 1295 als Boldua auf. Das Schicksal des
Dorfes ist von der Geschichte der berühmten Burg
Boldogkovár nicht zu trennen. Die Festung wurde nach dem
Tatarenzug von einem Mitglied des Stammes Tomaj, zum
Schutz der Straße entlang des Hernáds und der Umgebung,
aufgebaut. Während ihre fast ein halbes Jahrtausend
lange Geschichte war sie im Beitz fast jeder Könige und
bekannten Gutsherren, bis sie 1701 vom Kaiser Lipót
vernichtet wurde. Die nur zum Teil zerstörte Festung
gelangte ab 1715 in den Besitz von den Jesuiten in Locse
und später von der Familie Péchy. Die Burg kann zwischen
April und Oktober besichtigt werden.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Boldogkőváralja
község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 52
kilométerre északkeletre, a Zempléni-hegység nyugati
részén, a Hernád völgyének peremén.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3885
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 1151 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 52,25 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 22,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Környező települések:
Boldogkőújfalu (2 km), Arka (3 km), Hernádcéce (5 km),
Abaújkér (7 km), Vizsoly (8 km), a legközelebbi városok
Abaújszántó (9 km) és Encs (14 km).
Története:
Fényes Elek szerint „Bodó-Ko-Váralja, (Pod-Boldok),
magyar-orosz mezováros, Abauj vármegyében, Kassához
délre 6 mfdnyire: 1221 r. kath., 258 g. kath., 19 zsidó
lak. Rom. és gör. kath. paroch. templomok. Van itt egy
csinos kastély és kert, sok gazdasági épület, sweiczi
tehenészet, hires bort termo szolohegy, szép erdo. –
Régi várát a Rákócziak épitették. F. u. gr. Péchy
Józsefné. Ut. postája Tállya.”[3]
A település a boldogkői várról kapta nevét, mely a
Bodókő nevű sziklán áll. A falu története szorosan
összeforrt a váréval. Boldogkőváralja első írásos
említése egy 1282-ben kelt oklevélben található, ahol
Castrum Boldua néven utalnak a várra
A vár a tatárjárás után épült, a Hernád-völgy
legjelentősebb erődítményeként. 1300-ban Bolduaku, Buldo
ku, 1301-ben Bulduakev, 1331-ben Bolduaku, 1332-ben
Boldolken, 1335-ben Buldwakw-nek írták.
Boldogkőváralja a Tomaj nemzetség-hez tartozó Jaak fia,
Tyba ispán vára és faluja volt. 1272–1290 között IV.
László cserébe szerezte meg Tyba ispántól.
Az Árpád-ház kihalása után a Károly Róbert ellen lázongó
Aba Amadéék birtoka lett, tőlük a király elkobozta és a
Drugeth családnak adományozta. Ők építették az
öregtorony köré a vár többi részét. Az elkövetkezendő
évszázadokban a várat több nemesi család is birtokolta.
A 15. században tovább bővítették.
A 17. században a vár hadászati jelentőségét
elvesztette. A század elején II. Lipót parancsára
robbantani kezdték, később azonban a Péchy család
neogótikus stílusban helyreállította.
Boldogkőváralja a 19. század elején mezővárosi rangban
állott és vásártartási joggal is rendelkezett.
Népcsoportok:
1828-ban készült országos felmérés 1387 lakosról számol
be, 1851-es adatok szerint 1496-an lakták a falut,
melyből 1221 római katolikus, 258 görög katolikus és 17
izraelita vallású. 1939-es adatok szerint a falunak 1180
lakosa volt, melyből 1165 magyar, 9 német, 4 szlovák és
2 horvát anyanyelvű volt. Az 1180 lakos felekezetileg a
következőképpen oszlott meg: 925 római katolikus, 164
görög katolikus, 50 református, 13 evangélikus és 28
izraelita.[4]
A településen a lakosságnak 84%-át magyar, a 16%-át
cigány nemzetiségű[5] emberek alkotják.
Látnivalók:
Boldogkői vár
A várat a tatárjárás után emelték Árpád-házi IV. Béla
király ösztönzésére, a környező vidék Tomaj
nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik
tagja.
Péchy-Zichy-kastély
A kastély építtetője Péchy Gábor (1705–1786) királyi
tanácsos és szeptemvir (septemvir, hétszemélynök) volt.
Péchy 1753-ban vásárolta meg a jezsuitáktól a várat és
vele együtt a falut. Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik
(edelényi és a füzérradványi után) legnagyobb kastélyát
1768-ban építették fel. A kastély U alaprajzú, 2500
négyzetméter alapterületű. A kastélyhoz szintén U
alaprajzú melléképületek csatlakoznak nagyméretű
díszudvart közrezárva. A melléképületek két sarkán
egy-egy zsindelyfedésű, négyzetes alaprajzú,
manzárdtetős saroktorony áll.
A kastély
A bábos kőkorláttal (balusztráddal) szegélyezett
bejárati teraszra széles lépcső vezet. Az egyemeletes
épület ablakait szemöldökpárkány díszíti.
A kastély utolsó Péchy tulajdonosának egyetlen leánya,
Péchy Jacqueline (1846–1915) 1864-ben feleségül ment
Zichy Rudolfhoz (Rezső). Ma a kastélyban Egészségügyi
gyermekotthon működik, nem látogatható.
A kastély több hektáros parkja – mely a francia és angol
kertépítészet jegyeit hordozza magán – védett. A park
különleges mikroklímájának kialakításában nagy szerepet
játszik a Tekeres patak által táplált tó. A magas fallal
körülkerített parkban idős tiszafák fenyőfák, hársak és
juharok mellett, ritka madárfajok, gőték és folyami
rákok is megtalálhatók.
Szintén műemlék védelmet élvez az egykori Péchy kúria,
mely a kastély megépülte előtt biztosított szállást a
Péchy családnak. Jelenleg romos állapotban van,
felújítása megkezdődött.
Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom
Építtetője szintén Péchy Gábor volt. A barokk stílusú
hagymasisakos templom 1768–1773 között épült, a bejárat
felett a Péchy címer látható. A templom 1882-ben tűzvész
áldozata lett, helyreállítása 1898-ban került sor.
Berendezése szintén 18. századi rokokó és barokk és copf
stílusú. A szentélyben található barokk főoltár Golgota
jelentet ábrázol, a barokk mellékoltár Szent Anna képpel
díszített, a szószék rokokó, a keresztelőkút pedig copf
stílű.
A családi kripta
Sírbolt avagy kripta
1861-ben Péchy Manó építtette a római katolikus templom
tőszomszédságában. A sírboltot többször kifosztották,
majd egy külföldön élő leszármazott kívülről
helyreállíttatta, az ablakokat befalaztatta és a
szétszórt csontokat eltemettette.
Az építtető Péchy Manón kívül a sírbolt nyugszik többek
mellett felesége, Meskó Zenaida (–1861), testvére Péchy
Konstatin Szilárd (1818–1866), császári és királyi
főhadnagy a 3. század dzsidás (ulánus) ezredben,
sógornője, Péchy Konstantin Szilárdné Forgách Irma
(1822–1872). Konstantin és Forgách Irma gyermekei
Konstantin (1848–1898), tibolddaróci földbirtokos,
borsod megyei virilista, a főrendiház tagja[6] –
feleségével, Fáy Karolával (1854–1921) – és László
(1850–1872), valamint Konstantin fia, Kálmán
(1880–1909).
A sírbolt előtt áll a 2003 szeptemberében meggyilkolt 79
éves római katolikus plébános, Nyitrai István fából
faragott emlékoszlopa.[7]
Istenszülő születése görög katolikus templom
A templom 1762-ben épült[8] épült, benne találhatók a
leégett fatemplomból kimentett ikonok a 18–19. század
fordulójáról.
Szent Donát kápolna
A vár lábainál 1861-ben felépített kápolnát a jégverés
ellen emelték Szent Donát tiszteletére.
Péchy Manó építette a feleségéről Zenaidának elnevezett
iskolát; lánya, Zichyné építtette 1892-ben a kisdedóvót
és leányiskolát, amit az irgalmas nővérek vezetésére
bízott.[9]
A római katolikus templom tornya
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Nevezetes lakói:
A várban élő emberek közül említésre méltó Balassi
Bálint, aki a várban írta a Borivóknaknak című versét.
Balasssi az 1580-as években tartózkodott e tájon,
bizonyítja ezt egy 1584-ben Szikszón, 1585-ben
Abaújszántón kelt levele is. A várban is prédikált az
akkor még katolikus Dévai Bíró Mátyás, akit „magyar
Luther”-ként is emlegetnek. A vallási élet képviselői
közé tartozott a vár egykori birtokosa, Fráter György
bíboros is.
A falu nevezetes lakója volt Péchy Manó, erdélyi
kormánybiztos. Továbbá a Péchy család korábbi tagjai,
akik részt vettek az országos ügyek intézésében, illetve
a környék településeinek életében.
Testvértelepülések:
Komaróc, Szlovákia
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
Tekerjes Fogadó
Cím: 3885 Boldogkőváralja, Kossuth L. út 41-43.
Tel.: 46/387-701 Fax: 46/460-225 Mobil:
30/339-8530
Honlap:
www.tekerjesfogado.hu
Tekerjes étterem: Boldogkőváraljai
éttermünk a környék legsokoldalúbb vendéglátóhelye,
vendégként mindenki megtalálja az igényeinek és
ízvilágának megfelelőt. Zárt éttermi részünk 50 fő,
fedett, télen zárható, fűthető természetre nyíló
teraszunk 150 vendég befogadására képes. A természet
kedvelői akár kerti tavunk környezetében is
fogyaszthatják italukat, ételeiket.
Ingyenesen biztosítunk internet elérést vendégeinknek.
Gasztronómia: Étlapunk szerkesztésekor elsődleges
feladatunknak éreztük a házias, vidéki ízek ötvözését a
mai étkezési trendekkel,
így konyhánk előszeretettel dolgozik a saját magunk
által előállított alapanyagokból, ráadásként
kialakításra került a fűszerkert,
mely segítségével ételeink ízletesebbek, gazdagon
díszítettek és íncsiklandozóbbak.
Vállaljuk: Iskolás csoportok étkeztetését helyben,
kiszállítva; Hidegtálak készítését (3 napos
előrejelzéssel); Rendezvényszervezés - Értekezletek,
Étkezéssel egybekötött találkozók, Bankettek,
Termékbemutatók, Konferenciák, Családi rendezvények,
Esküvők lebonyolítását vállaljuk, Zenés rendezvények
saját zenésszel, Rendezvényekre való kitelepülés,
Térjen be hozzánk és kóstoljon bele egy hagyományokat
tisztelő boldogkőváraljai étterem magyaros ízeibe!
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|