Baktakék  

 
     
 
 


 

*** ***
A Cserehát keleti részén, a Vasonca-patak völgyében, közutak kereszteződésében elhelyezkedő település kb. 10 km-re a vasúttól és a 3-as főközlekedési úttól. A falu a személynévből keletkezett Bakta és Szárazkék községek egyesüléséből jött létre 1952-ben. A teljesen összeépült helységben a baktaiak döntően reformátusok, míg a kékiek görög katolikusok. A település határában történelem előtti korokból, majd a népvándorlás idejéből származó leleteket találtak. A terület az Abák birtokához tartozott, majd Baktai Péter kapta adományként. A török időkben Baktát a meghódolás előtt többször megsanyargatták az igazhitűek. Kék korábban meghódolt a töröknek. A hódoltság és a pestis következtében szinte teljesen elnéptelenedett. A XVIII. sz.-ban Baktát magyar telepesek, míg Kéket ruszinok népesítették be. Megtekintésre érdemes a népies barokk emlékeit őrző református templom, valamint a XVIII. sz. végén épült görög katolikus istenháza, melynek érdekességei a XVII–XVIII. sz.-i galíciai származású ikonok és a nagy ikonosztázion. Érdemes felkeresni a helyi iskola iskolatörténeti gyűjteményét. A településen áthalad az OKT útvonala, egyben bélyegzőhely.

*** ***
Prehistoric findings and findings from the times of great migrations were found near the settlement. It was the land of Aba-clan then it was given to Péter Baktai as a donation. In the Turkish times the inhabitants of Bakta were often oppressed by the Mussulmans. Kék had surrendered to the Turkish earlier . As a consequence of the Turkish occupation and the bubonic plaque the settlement became almost entirely depopulated. Bakta was resettled by Hungarians while Kék was resettled by Ruthenians in the 18th century.

*** ***
Am Rande der Siedlung hatte man Funde aus den vorhistorischen Zeiten, dann aus der Zeit der Landnahme ans Tageslicht gebracht. Das Gebiet gehörte zum Besitz der Abas, später bekam es Péter Baktai als Gabe. In der Türkenzeit wurde Bakta vor der Eroberung durch die Mohammedaner öfters schikaniert. Kék ergab sich früher den Türken. Durch die Eroberung und den Pest wurde die Ortschaft fast völlig entvölkert. Im 18. Jahrhundert wurde Bakta durch ungarische Ansiedler, während Kék durch Ruthenen bevölkert.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Baktakék település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 40 kilométerre északkeletre fekszik.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3836
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 710 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 37,67 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 18,85 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Baktakék a Szárazvölgy közepén fekszik, a Cserehát központi községe. A Csereháti dombvidék az Északi-középhegység tájai közé tartozik, beékelődve az Észak-borsodi-karszthegység és a Hernád folyó völgye közé. A falu egy része dombos terület. Négy irányból fut rajta keresztül a közlekedési útvonal.
A számtalan patak és csermely közül, melyek a Hernádba ömlenek, a települést a Vasonca patak szeli át. A dombság legnagyobb részét szántóföldek borítják. A leggyakoribb védett növény a macskahere. Sokfelé megtalálható a tájidegen akác, valamint a hagyásfák gyakoriak. A ragadozó madarak közül mindennapos vendég az egerészölyv. Gyakori az őz, a vaddisznó, a róka előfordulása. A vidék sok lepkefajnak is otthont ad.

Története:
Baktakék község, Bakta és Szárazkék település egyesítéséből jött létre 1950-ben, ekkor még Bakta volt a neve, egy évvel később változott Baktakékre. A településen még ma is gyakran használják a Bakta és a Kék nevet. Bakta a Gagyvendégi elágazásig tart.
A településen egy református és egy híres késő barokk görög katolikus templom (1816–1820) található, 17–18. századi, Galíciából származó ikonokkal és körmeneti kereszttel. Utóbbiban időnként római katolikus istentiszteleteket is tartanak. Ezen kívül a községnek van polgármesteri hivatala, óvodája, általános iskolája (Körzeti Általános Iskola) melynek tanulói elsősorban sok nehézséggel küzdő, halmozottan hátrányos helyzetűek. Az iskola tanulói közül magasan kiemelkednek a roma származásúak. (95% roma származású gyerek jár az iskolába 7 településről)
A községnek saját orvosi és fogorvosi rendelője és művelődési háza is van, melyben régebben mozi működött, valamint van egy jól felszerelt, kb. 15 ezer kötetes könyvtára is. Található még itt egy öregek otthona.
A települést jelenleg az elöregedés veszélye fenyegeti, mindössze 900 lakosa van. A munkahelyek száma meglehetősen kevés, az egykor számos lehetőséget kínáló Termelő Szövetkezet több mint tíz éve ment tönkre. Az utóbbi években létesült egy sócsomagolóüzem és két szikvízüzem, amely enyhítette a munkahely hiány okozta problémákat, később azonban a sócsomagoló megszűnt. Először cipőáruház lett a helyén, majd bútorok tárolására szolgált az épület, napjainkban pedig a Bio Balls Hungary KFT gyártó, csomagoló részlege található itt.
2004-ben elkészült egy víztározó, amely újabb munkalehetőségeket kínál, funkcióját tekintve pedig a környező földeken több hektárra telepített gyümölcsösöket fogja szolgálni. Sajnos ez időközben megbukott, mivel a tulajdonos vállalat csődbe ment.
Bakta
Bakta (Csősz) Árpád-kori település volt. Nevét az oklevelek 1272-ben Chewzbakta néven írták. 1272-ben Bakta nyugati része a tornai királyi uradalom birtoka, és mint neve is mutatja csőszök lakhelye volt. 1272-ben IV. László király kivette Torna megye alól és a királyi szerviensei közé emelt Liese fia Istvánnak és Benedek fia Chowkának adta, és területet körülhatárolta.
Szárazkék
Szárazkék kezdetben királyi birtok, majd a 16. században a Perényi családé lett. A török időkben elpusztult és csak a 18. század végén népesítették be újra ruszinokkal. Szárazkéket görög katolikusok lakják. 1816-tól 1820-ig épült a késő barokk, szárazkéki görög katolikus templom. Berendezését, amely a korábbi fatemplomból származik, feltehetően még az egykori ruszin betelepülők hozták magukkal.

Népcsoportok:
A településen a lakosságnak 75%-át magyar, a 25%-át cigány nemzetiségű emberek alkotják. Ezenkívül 1 magát szlovák nemzetiségűnek valló személy is él a településen.

Látnivalók:
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Környező települések:
Alsógagy (4 km), Beret (4 km), Fancsal (3 km), Abaújlak-Szanticska (kb. 7 km),Felsőgagy (6 km) , a legközelebbi város: Encs (kb. 10 km).

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás

 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015