Arka  

 
     

 


 

*** ***
A Zempléni-hegység nyugati peremén, a Boldogkőváraljai-patak kissé kiszélesedő völgyében meghúzódó, zsákutcás kisközség. Rendszeres autóbuszjárat köti össze a tőle 20 km-re található várossal, Enccsel. A település környéke régóta lakott: a szeletai műveltség korából a késő paleolit gravettei kultúra népessége élt itt, akiket a bronzkor embere követett. A falu a Boldogkővár tartozéka volt, ezért évszázadokon át osztozott annak hányattatott sorsában. Írásban először 1267-ben fordult elő Archay néven, és a XIV. sz. második feléig királyi birtok. Ezután a gyakran váltakozó birtokosok kiszolgáltatottja. A történelem viharai megkíméltek pár látnivalót: egy ún. „huszita házat”, egy népi építésű, sokszögű (ún. poligonális) csűrt, melyben állatokkal nyomatták a gabonát. Az arkai az egyetlen, amit kőből építettek, máshol fából készültek. Református temploma 1794–98 között épült, megmaradt népi lakóházai érdekes látnivalók. A település kiváló kirándulóközpont, áthalad rajta az országos kék túra útvonala.

*** ***
The surrounding of the settlement has been inhabited for a long time, the population of Szeleta-culture and that of the late paleolit culture dwelt here, who were followed by the human being of Bronze Age. The village belonged to Boldogko castle, that's why it shared the fate of ups and downs of the castle. It was first mentioned in a document in 1267 under the name of Archay and was a royal estate up to the second half of 14th century. Then it was at the mercy of the different landowners.

*** ***
Die Umgebung der Ortschaft ist seit langem, aus der Zeit der Seletakultur bewohnt; die Bevölkerung der späten Gravette-Kultur aus dem Paläolithikum lebte hier, denen der Mensch der Bronzezeit folgte. Das Dorf gehörte zur Boldogkovár, deshalb teilte es ihr wechselreiches Schicksal. Schriftlich wird es 1267 zum ersten Mal, als Archay, erwähnt und ist bis zur zweiten Hälfte des 14. Jahrhunderts ein königlicher Besitz. Danach ist es sich oft wechselnden Besitzern ausgeliefert.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Arka település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 55 kilométerre északkeletre.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3885
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 71 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 7,45 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 9,53 km²
Időzóna CET, UTC+1

Nevének eredete:
Kiss Lajos szerint az árok főnévből alakult, annak birtokos személyragos származéka lehet. A hasonló alaki felépítésű helynevek teljes hiánya, valamint az árok főnév birtokos személyragos árokja, ároka, árkja alakjai, azonban ezt az etimológiát bizonytalanná teszik. Csíkvári Antal szerint szláv eredetű név mely a járok, árok elferdítése.

Története:
ARKA. Járka. Elegyes lakosú magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bóldogkõtöl fél mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységû, réttyei meg lehetõsek, szõlõ hegyei kevesek; második Osztálybéli.
Arka határában, a Herzsaréten kutatott 1961-62-ben Vértes László régész. Eredményeit „Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon” (Budapest, 1965) című összefoglaló munkájának 17. fejezetében (Gravetti kultúra Kelet-Magyarországon) tette közzé.
A Herzsarét leletegyüttesét minősítette a hazai gravetti kör leggazdagabbjának. A kis területre korlátozott ásatáson körülbelül 1500 eszközt és több mint száz kg megmunkált szilánkot gyűjtöttek össze, ezek közül az árvésőket és vakarókat dolgozták ki a legszebben. A leggyakoribbak a változatos pengevakarók (kis, köröm alakú, hüvelykköröm alakú, hajógerinc alakú, orros).
Jellemzőek Arkára az szokványos kis eszközöktől jelentősen különböző óriási vakarók, pengék, szakócaszerű eszközök, sőt, a chopperek is. A leletanyagból hiányoznak a hasonló lelőhelyeken várható művészi tárgyak.
Találtak rénszarvas- és lófogmaradványokat is. Sikerült össszegyűjteniük a C-14 vizsgálathoz elegendő faszenet, amiből a groningeni rádiókarbon laboratóriumban a legalsó rétegek korát 17 000 évesnek határozták meg.
Vértes László kutatásai egyéb ásatásai, elsősorban a vértesszőllősi miatt megszakadtak. Korai, tragikus halála után a környék lelkes amatőr régésze, Saád Andor vizsgálta elsősorban a környék történelmét. 1957-ben a Korlát-Ravaszlyuk tető mezolitikus lelőhelyeit kutatva egy terepbejáráson Vértes Saád társaságában fedezte fel az arkai, gazdag késő paleolitikus lelőhelyet. Saád a hatvanas években többször kutatta a felszíni leletanyagot a Herzsaréten és környékén. Kutatásait a Herman Ottó Múzeum Évkönyveiben (1970) "Újabb adatok az arkai Herzsarét késő paleolitikus kutúrájához" című tanulmányában tette közzé.
Százhúsz, általa gyűjtött kőeszközt vizsgálva megerősítette Vértes azon megállapítását, hogy szerint: "Az arkai leletanyag aurignaci hatásokat őrző késő gravetti kultúraként határozható meg".
Új eredményként megállapította, hogy az anyag legegyöntetűbb sajátossága az unifacilitás, mivel mindegyik kőeszköznek csak az egyik oldalát munkálták meg, a hátlapokon sehol sem találni retust, kidolgozást. Így ezt olyan, szélsőséges pengekultúrának tekinthetjük, amelynek technikája leginkább a levalloizira emlékeztet.
A falu első írásos említését (Corladus de Archay) egy évszám nélküli, 1268-ban aláírt oklevélben találhatjuk. A tatárjárás után királyi birtok volt, 1388-ban a Czudar család tulajdonába került. Amikor Brankovics vajda Regéc falai között ült (1427-1453) Arka is birtokaihoz tartozott. Akkor hét jobbágyporta járult szolgáltatásaival a vár fenntartásához.
A 15.-16. században egyik földesúr kezéről a másikra vándorolt, általában Boldogkőváraljával és várral együtt; Mátyás király 1461-ben a Parlagiaknak, majd 1467-ben Kassa városának zálogosította el. Végül 1700 körül Szelepcsényi prímáshoz került zálogképpen, aki a jezsuitáknak ajándékozta. Az 1715. évi összeírásból nemcsak azt tudjuk meg, hogy mindössze 5 jobbágycsalád lakott itt, hanem Arka akkori művelt földterületről is képet kapunk; 45 köblös szántott terület, 8 kaszás rét és egy malom képezte az ott lakók megélhetési alapját. Ez az elkövetkezőkben sem változott a faluban a megélhetést a földművelés, az állattartás és az erdőgazdálkodás biztosította.
A jezsuitáktól a Péchyek vették meg és hozzáfogtak benépesítéséhez.
Az 1800-as évek derekán 62 lakott házról tudunk 459 lakossal, ám az 1920-as évekre a kivándorlások miatt lélekszáma a felére apadt.

Népcsoportok:
A településen a lakosságnak 88%-át magyar, a 12%-át cigány származású emberek alkotják.

Neves lakói:
A faluban él és alkot két festőművész; Brózsely Józsefné és Pleszkó Józsefné Varannai Veronika (1937-ben született Arkán), aki tagja a Magyar Alkotók Internetes Társulásának.

Nevezetességei:
Református templom
1794 és 1798 között épült fel torony nélkül, a torony csak később 1911-ben épült a templomhoz, Mitró Ferenc kassai építész tervei szerint. A torony 23 méter magas. 97 kilogrammos harangját 1911-ben öntötte Egry Ferenc, Kisgejőcön. Pleszkóné Varannai Veronika: Református templom - Arka
Római katolikus templom
Szamárút
A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy ezen az úton hordták szamarakkal a vizet a Boldogkői vár ciszternáiba, mivel a várnak nem volt kútja.
Tóhegy őskori vár
Tóhegyen és Leányhegyen 1896-ban végeztek ásatásokat és egy bronzkori települést védő, kőből épült sáncot találtak. A sánc több mint egy kilométer hosszú (eddig feltárt rész 1650 méter) és egy méter magas lehetett. Az ásatásokat Mihalik József végezte, a védősánc mellett kőkorszaki cserepek és kőeszközök is előkerültek.
A faluban két malom is működött az idők során. Egy a falu közepén, melyből már csak a malomárok nyomai és egy malomkő maradt fenn. Egy másik malom a falutól feljebb, a patak felső szakaszán működött, melyről 1671-ben így írtak: "... ezen házikókon felül a sötét Völgy Torkában ennek előtte hajdan volt malom, de azon kevés víz mián pusztán hatták, most már ha malmot nem is, de puskaportöröt csinálhatni rajta."
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Környező települések:
Boldogkőváralja (3 km), Arka közúton csak rajta keresztül közelíthető meg. A legközelebbi város: Encs (13 km).

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás

 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015