Abaújszántó  

 
     
 
 


 

*** ***
A Zempléni-hg. nyugati nyúlványai és a Szerencsi-dombság által közrefogott völgyben, a Szerencs- és az Aranyos-patakok összefolyásánál elhelyezkedő nagyközség. Vasútállomása és megállóhelye van a Szerencs–Hidasnémeti szárnyvonalon, közvetlen autóbusz-összeköttetése Miskolccal és a környező településekkel. Fekvése, természeti adottságai alapján mint mezőváros jelentős szerepet töltött be a Hernád-völgyi nemzetközi kereskedelmi útvonal fontos állomásaként, emellett jelentős szőlőművelő és bortermelő vidék. Bora mellett – melyet Krakkó vásárolt – híres volt a céhes ipara is. Egy 1275-ös oklevél Zamthou néven említi mint jelentős egyházas helyet. A XV. sz. közepétől a Szapolyaiak, majd 1590-tol a XVIII. sz. elejéig a Rákóczi család birtokolja. A ma is működő strand- és gyógyfürdő (nyitva 05. 01.–09. 30.) elődje 1933-tól üzemelt, mikor az itt megtalált meleg vízre kádfürdőt és termálvizű fürdőtelepet építettek. A település helytörténeti gyűjteménye a Béke úton található, az ún. Kapitány- vagy Ulánus-házban. Érdekes látnivalók a település templomai: a Szent István téren áll a XIV–XV. sz.-i gótikus eredetű római katolikus templom, mely a középkori erődtemplomok kategóriájába tartozik. Református temploma barokk, az evangélikus copf, a görög katolikus istenháza érdekes ikonosztázionjával tűnik ki. A nagyméretű, felújítás alatt álló Patay-kastély a közeli Cekeházán (közigazgatásilag Abaújszántó) a Z turistaút mentén látható klasszicista épület az 1820-as évekből. A település közelében található a természeti szépségeiről híres Aranyos-völgy, a Sima felé vezető út mentén.

*** ***
It was a country-town and it filled an important part as a significant station of the Hernád valley international commercial route on the basis of its situation and natural fundamentals, besides it was a considerable wine-growing and wine-producing area. Over and above its wine – which was bought in Cracow too – its guild industry was also very famous. It was mentioned under the name of Zamthou in a charter in 1275, as a remarkable congregation. It was possessed by the Szapolyai family from the middle of 15th century, and by the Rákóczi family from 1590 to the beginning of 18th century. The recent Swimming Pool and Spa (open between 01.05 – 30-09) was built in 1933 as a tub-bath and bathing establishment by using the thermal water of this region. The local history collection of the settlement can be found on the Béke road in the so called Kapitány- or Ulánus house. The churches of the settlement are very interesting: the Roman catholic church of Gothic origin built in the 14–15th centuries can be found in the Szent István square, this church belong to the category of fortress-churches built in the Middle-Ages. The reformed church is of Baroque style, the evangelic church was built in the style of the age of Louis XVI in France, while the Greek-catholic house of God has a wonderful iconostas.

*** ***
Auf Grund ihrer Naturgegebenheiten hat die Siedlung als Marktflecken, als eine wichtige Station an der internationalen Handelsstraße durch das Hernád-Tal eine bedeutende Rolle gespielt, darüber hinaus ist sie ein bedeutendes Weinbaugebiet. Neben ihrem Wein - der von Krakau gekauft wurde - war auch ihr Zunftgewerbe berühmt. Eine Urkunde aus 1275 erwähnt die Ortschaft mit dem Namen Zamthou, als einen bedeutenden kirchlichen Ort. Ab Mitte des 15. Jahrhunderts ist sie im Besitz der Szapolyais und ab 1590 bis Anfang des 18. Jahrhunderts der Familie Rákóczi. Der Vorgänger des auch heute noch funktionierenden Strand- und Heilbades (geöffnet von 01.05. bis 30.09.) war ab 1933 in Betrieb, als auf das hier gefundene Warmwasser ein Wannenbad und ein Strandbad mit Thermalwasser gebaut wurde. Die ortsgeschichtliche Sammlung der Ortschaft ist in der Béke Straße, im sogenannten Kapitány- oder Ulánus-Haus zu finden. Interessante Sehenswürdigkeiten sind die Kirchen der Ortschaft: auf dem Szent István Platz steht die aus dem 14.-15. Jahrhundert stammende gotische römisch-katholische Kirche, die zur Kategorie der mittelalterlichen Festungskirchen gehört. Die reformierte Kirche ist barock, die evangelische wurde in Zopfstil gebaut, das griechisch-katholische Gotteshaus scheint durch ihre interessante Ikonostase auf.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Abaújszántó város az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Abaúj-Hegyközi kistérségben. A tokaj-hegyaljai borvidék egyik települése. Miskolctól közúton kb. 40 kilométerre fekszik.

Közigazgatás:
Régió: Észak-Magyarország
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség: Abaúj–Hegyközi
Rang város
Irányítószám: 3881
Körzethívószám: 47

Népesség:
Teljes népesség 3123 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 65,94 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 47,36 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése és éghajlata:
Természetföldrajzilag az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati lábánál, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a Hernád völgyében, a Szerencs-patak mellett fekszik. Szomszédos települések: Abaújkér, Abaújalpár, Tállya, Golop, Felsődobsza, Pere.
Éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet kb. 9 - 9,5 °C. Az éves napfénytartam kb. 1900 óra, az évi átlagcsapadék kb. 600 mm.

Megközelítése:
Közúton a Szerencset (37-es főút) Gönccel összekötő, a Hernád bal partján vezető mellékúton érhető el. Szintén megközelíthető még Encs (3-as főút) és a Zempléni-hegység keleti oldalán fekvő Erdőbénye felől is.
A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vonattal a MÁV 98-as számú, Szerencs-Hidasnémeti közötti vonalán érhető el.

Önkormányzat:
A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. Újsága a Szántói Hírlevél. A településen 4-4 fővel cigány, ill. ukrán Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Történet:
Abaújszántó az ősidők óta lakott, magyarok pedig a honfoglalás óta lakják. Több mint 600 éven át város, illetve mezőváros volt, majd a helyi közigazgatás 1871-es rendezésekor, a mezővárosi rang országos megszüntetésekor nagyközséggé alakult, de a mezővárosi címet még egy ideig használta.
Első írásos említése 1275-ből származik, Zamthou néven.
A XV. században a Szapolyai család kapta zálogba. Ebben az időben lett mezőváros, Gönc és Kassa után a vármegye 3. legnépesebb települése. Századokon át a Hernád-menti kereskedelmi út egyik fontos állomása volt.
1590-től a Rákóczi-uradalomhoz tartozott.
1711 után Trautson herceg, majd 1780-tól a Bretzenheim család tulajdona lett.
A 19. század végén Kassa után a megye legnépesebb települése.
1921-ig a Gönci járás, azután 1962-ig az Abaújszántói járás székhelye, de a trianoni békeszerződés utáni évtizedekben a térségbeli vezető szerepet fokozatosan a közeli Encs vette át tőle.
2004 júniusában kapott újra városi rangot.
Több híres ember neve is megemlíthető Abaújszántóval kapcsolatban; iskolamesterként itt tanított 1567 és 1568 között Ilosvai Selymes Péter, voltak itt birtokai Bakócz Tamásnak, de Károli Gáspár élete is több pontot kapcsolódik a városhoz (a bibliafordításban szántói református lelkészek is segítettek neki). Balassi Bálint 1585 júliusában több napot is itt töltött, innen keltezte barátjához, Sövényházi Móricz Balázshoz írott levelét, amelyben támogatását kérte az ellene felhozott vádak tisztázásához. 1906-ban néhány hónapon át Nagy Lajos töltötte be a község szolgabírói tisztét, erről „A lázadó ember” című önéletrajzában említést tesz.

Népcsoportok:
A településen a lakosságnak 97%-át magyar és az 3%-át cigány származású [3] emberek alkotják. Ezenkívül 3-an németnek vallották magukat.
Lakosságszám alakulása
2010: 3123 fő
2001: 3433 fő
1990: 3565 fő[4]
1983: 3647 fő
1948: 4693 fő
1940: 4903 fő
1910: 4698 fő
1840: 3795 fő

Vallás:
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok 58%-a római katolikus, 26,5%-a református, 8,5%-a görög katolikus és 0,5%-a evangélikus vallású, míg 1,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. A többiek nem tartoznak egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszoltak.[4]
Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességében lévő Gönci Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony.[6] Római katolikus anyakönyveit 1735-től vezetik.[5]
Görög katolikus egyház
A Miskolci Apostoli Exarchátus Abaújszántói Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló paróchia. A településen 1791-ben alakult meg az egyházközség, görög katolikus anyakönyveit is ekkortól vezetik. Templomának titulusa: Urunk mennybemenetele. Filiaként hozzátartozik Abaújkér, Golop és Tállya görög katolikus vallású lakosai.[7]
Református egyház
A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.[8]
Evangélikus egyház
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközségbe tartozik.

Természeti értékek:
Növényföldrajzi értelemben a magyar flóratartomány (Pannonicum) északi középhegységi flóravidékének egyik önálló flórajárásához (Tokajense) tartozik.
Sátor-hegy: Az egykori pannon erdős-sztyepp-vegetáció maradványai itt még viszonylag nagy kiterjedésben lelhetők fel. Legértékesebb területei a molyhos tölgyes, karsztbokorerdő-foltokkal váltakozó lejtősztyeppek. Rengeteg ritka és védett növény található itt: pl. a hegyi, a csinos, a bozontos és a kunkorgó árvalányhaj, a magyar szegfű, a leánykökörcsin és a hegyi kökörcsin.
Aranyos-völgy: természeti értékekben gazdag terület, fontosabb növénytársulásai: sziklai- és törmeléklejtő-erdők, patakparti égerligetek, égerláp, sztyepprétek és sziklagyepek. Itt is található sok védett növény, pl. a szálkás pajzsika, a farkasboroszlán, a hegyi árvalányhaj és a turbánliliom. A környéken több emlősfaj is él, ebből legalább 15 faj védett, és 1 faj fokozottan védett. Megtalálható itt - többek között - a hazánkban csak elvétve előforduló hiúz, a farkas és a vadmacska. A hüllők közül az alpesi gőte és a keresztes vipera tömegesen előfordul itt. Madártani szempontból a völgy és környéke hazai és európai viszonylatban is egyaránt egyedülálló: a madarak közül 19 faj fokozottan védett, és 10 fészkel is a területen.

Nevezetességei:
Termálvizes fürdőtelep: A medencét termálvizes forrásra építették. A medence vízcseréjét a működő forrás adta.
Pincesorai a világörökségbe tartoznak. Pincesor több helyen található, az egyik a fürdőtelep fölött.
Patay-kastély: A Cekeházán álló épületet a Patay család építtette 1820 körül, klasszicista stílusban. Patay kastély (cekeháza) megtekintése >>>
Római katolikus (Gyümölcsoltó Boldogasszony-) templom: XIV-XV. században épült, gótikus stílusban; késő barokk formáját 1804-ben kapta, Ignatz Franz tervei alapján. Késő gótikus szentségháza csipkés toronyban zárul. Jelenlegi főoltára neogótikus.
Görög katolikus (Urunk mennybemenetele-) templom: 1792-ben épült, késő barokk stílusban. Copf ikonosztáza 1811-ben készült, képeit Miklóssy József festette 1830-ban. A görög katolikus templom 19. századi ikonosztáza sértetlenül vészelte át a sok viszontagságos évet. A templom mennyezetét az 1950-es években Sümegi tanár úr festette, ami eltűnt az évek során. A paróchus (lelkész) 2010 júliusa óta Galambvári Péter atya. A templom mindig megakadályozta, hogy a Rákóczi utcát elárassza a Szerencs patak.
Református templom: 1752-ben épült, barokk stílusban. A templomot 1865-ben újjáépítették.
Lakóház (Rákóczi u. 73.): A XIX. sz. elején épült, népies barokk stílusban.
Helytörténeti Gyűjtemény: A XVIII. századi eredetű Ulánus-ház termeiben a község történetét, a mezőváros híres kisiparát bemutató kiállítás tekinthető meg. Az épületet 1820-30 között, klasszicista stílusban átépítették. L alaprajzú, földszintes épület. Udvari homlokzata oszloptornácos.
Volt zsinagóga: 1896-ban épült.
Evangélikus templom: 1798-99-ben épült, copfstílusban.
Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola: A XX. században épült, szecessziós stílusban.
Kopjafa.
Mezőgazdasági Szakközépiskola: Az 1930-as években épült, az északi népek építési stílusában.
Fakereszt (Sátor-hegy).
A fent említetteken kívül még kb. 39 épület tartozik helyi önkormányzati védelem alá.

Híres emberek:
Itt született 1891. október 6-án Kalocsay Kálmán orvos, eszperantista
Itt született 1904-ben Farkas Mihály, kommunista politikus, honvédelmi miniszter

Testvérvárosok:
Bad Schwalbach, Németország
Oberlungwitz, Németország

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás

 

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


*** *** ***
Kérem támogassa
Ön is az oldalt!



 

"Lépj tovább Abaújban" Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2024   KAPCSOLAT >>>