***
***
A Zempléni-hg. nyugati nyúlványai és a
Szerencsi-dombság által közrefogott völgyben, a
Szerencs- és az Aranyos-patakok összefolyásánál
elhelyezkedő nagyközség. Vasútállomása és megállóhelye
van a Szerencs–Hidasnémeti szárnyvonalon, közvetlen
autóbusz-összeköttetése Miskolccal és a környező
településekkel. Fekvése, természeti adottságai alapján
mint mezőváros jelentős szerepet töltött be a
Hernád-völgyi nemzetközi kereskedelmi útvonal fontos
állomásaként, emellett jelentős szőlőművelő és
bortermelő vidék. Bora mellett – melyet Krakkó vásárolt
– híres volt a céhes ipara is. Egy 1275-ös oklevél
Zamthou néven említi mint jelentős egyházas helyet. A XV.
sz. közepétől a Szapolyaiak, majd 1590-tol a XVIII. sz.
elejéig a Rákóczi család birtokolja. A ma is működő
strand- és gyógyfürdő (nyitva 05. 01.–09. 30.) elődje
1933-tól üzemelt, mikor az itt megtalált meleg vízre
kádfürdőt és termálvizű fürdőtelepet építettek. A
település helytörténeti gyűjteménye a Béke úton
található, az ún. Kapitány- vagy Ulánus-házban. Érdekes
látnivalók a település templomai: a Szent István téren
áll a XIV–XV. sz.-i gótikus eredetű római katolikus
templom, mely a középkori erődtemplomok kategóriájába
tartozik. Református temploma barokk, az evangélikus
copf, a görög katolikus istenháza érdekes
ikonosztázionjával tűnik ki. A nagyméretű, felújítás
alatt álló Patay-kastély a közeli Cekeházán
(közigazgatásilag Abaújszántó) a Z turistaút mentén
látható klasszicista épület az 1820-as évekből. A
település közelében található a természeti szépségeiről
híres Aranyos-völgy, a Sima felé vezető út mentén.
***
***
It was a country-town and it filled an important
part as a significant station of the Hernád valley
international commercial route on the basis of its
situation and natural fundamentals, besides it was a
considerable wine-growing and wine-producing area. Over
and above its wine – which was bought in Cracow too –
its guild industry was also very famous. It was
mentioned under the name of Zamthou in a charter in
1275, as a remarkable congregation. It was possessed by
the Szapolyai family from the middle of 15th century,
and by the Rákóczi family from 1590 to the beginning of
18th century. The recent Swimming Pool and Spa (open
between 01.05 – 30-09) was built in 1933 as a tub-bath
and bathing establishment by using the thermal water of
this region. The local history collection of the
settlement can be found on the Béke road in the so
called Kapitány- or Ulánus house. The churches of the
settlement are very interesting: the Roman catholic
church of Gothic origin built in the 14–15th centuries
can be found in the Szent István square, this church
belong to the category of fortress-churches built in the
Middle-Ages. The reformed church is of Baroque style,
the evangelic church was built in the style of the age
of Louis XVI in France, while the Greek-catholic house
of God has a wonderful iconostas.
***
***
Auf Grund ihrer Naturgegebenheiten hat die Siedlung
als Marktflecken, als eine wichtige Station an der
internationalen Handelsstraße durch das Hernád-Tal eine
bedeutende Rolle gespielt, darüber hinaus ist sie ein
bedeutendes Weinbaugebiet. Neben ihrem Wein - der von
Krakau gekauft wurde - war auch ihr Zunftgewerbe berühmt.
Eine Urkunde aus 1275 erwähnt die Ortschaft mit dem
Namen Zamthou, als einen bedeutenden kirchlichen Ort. Ab
Mitte des 15. Jahrhunderts ist sie im Besitz der
Szapolyais und ab 1590 bis Anfang des 18. Jahrhunderts
der Familie Rákóczi. Der Vorgänger des auch heute noch
funktionierenden Strand- und Heilbades (geöffnet von
01.05. bis 30.09.) war ab 1933 in Betrieb, als auf das
hier gefundene Warmwasser ein Wannenbad und ein
Strandbad mit Thermalwasser gebaut wurde. Die
ortsgeschichtliche Sammlung der Ortschaft ist in der
Béke Straße, im sogenannten Kapitány- oder Ulánus-Haus
zu finden. Interessante Sehenswürdigkeiten sind die
Kirchen der Ortschaft: auf dem Szent István Platz steht
die aus dem 14.-15. Jahrhundert stammende gotische
römisch-katholische Kirche, die zur Kategorie der
mittelalterlichen Festungskirchen gehört. Die
reformierte Kirche ist barock, die evangelische wurde in
Zopfstil gebaut, das griechisch-katholische Gotteshaus
scheint durch ihre interessante Ikonostase auf.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Abaújszántó
város az Észak-Magyarországi régióban,
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Abaúj-Hegyközi
kistérségben. A tokaj-hegyaljai borvidék egyik
települése. Miskolctól közúton kb. 40 kilométerre
fekszik.
Közigazgatás:
Régió: Észak-Magyarország
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség: Abaúj–Hegyközi
Rang város
Irányítószám: 3881
Körzethívószám: 47
Népesség:
Teljes népesség 3123 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 65,94 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 47,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Fekvése és éghajlata:
Természetföldrajzilag az Északi-középhegységben, a
Zempléni-hegység nyugati lábánál, a Cserehát és a
Zempléni-hegység között, a Hernád völgyében, a
Szerencs-patak mellett fekszik. Szomszédos települések:
Abaújkér, Abaújalpár, Tállya, Golop, Felsődobsza, Pere.
Éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz. Az
évi középhőmérséklet kb. 9 - 9,5 °C. Az éves
napfénytartam kb. 1900 óra, az évi átlagcsapadék kb. 600
mm.
Megközelítése:
Közúton a Szerencset (37-es főút) Gönccel összekötő, a
Hernád bal partján vezető mellékúton érhető el. Szintén
megközelíthető még Encs (3-as főút) és a
Zempléni-hegység keleti oldalán fekvő Erdőbénye felől
is.
A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai
végzik.
Vonattal a MÁV 98-as számú, Szerencs-Hidasnémeti közötti
vonalán érhető el.
Önkormányzat:
A település képviselő-testülete (a polgármesterrel
együtt) 7 főből áll. Újsága a Szántói Hírlevél. A
településen 4-4 fővel cigány, ill. ukrán Kisebbségi
Önkormányzat is működik.
Történet:
Abaújszántó az ősidők óta lakott, magyarok pedig a
honfoglalás óta lakják. Több mint 600 éven át város,
illetve mezőváros volt, majd a helyi közigazgatás
1871-es rendezésekor, a mezővárosi rang országos
megszüntetésekor nagyközséggé alakult, de a mezővárosi
címet még egy ideig használta.
Első írásos említése 1275-ből származik, Zamthou néven.
A XV. században a Szapolyai család kapta zálogba. Ebben
az időben lett mezőváros, Gönc és Kassa után a vármegye
3. legnépesebb települése. Századokon át a Hernád-menti
kereskedelmi út egyik fontos állomása volt.
1590-től a Rákóczi-uradalomhoz tartozott.
1711 után Trautson herceg, majd 1780-tól a Bretzenheim
család tulajdona lett.
A 19. század végén Kassa után a megye legnépesebb
települése.
1921-ig a Gönci járás, azután 1962-ig az Abaújszántói
járás székhelye, de a trianoni békeszerződés utáni
évtizedekben a térségbeli vezető szerepet fokozatosan a
közeli Encs vette át tőle.
2004 júniusában kapott újra városi rangot.
Több híres ember neve is megemlíthető Abaújszántóval
kapcsolatban; iskolamesterként itt tanított 1567 és 1568
között Ilosvai Selymes Péter, voltak itt birtokai Bakócz
Tamásnak, de Károli Gáspár élete is több pontot
kapcsolódik a városhoz (a bibliafordításban szántói
református lelkészek is segítettek neki). Balassi Bálint
1585 júliusában több napot is itt töltött, innen
keltezte barátjához, Sövényházi Móricz Balázshoz írott
levelét, amelyben támogatását kérte az ellene felhozott
vádak tisztázásához. 1906-ban néhány hónapon át Nagy
Lajos töltötte be a község szolgabírói tisztét, erről „A
lázadó ember” című önéletrajzában említést tesz.
Népcsoportok:
A településen a lakosságnak 97%-át magyar és az 3%-át
cigány származású [3] emberek alkotják. Ezenkívül 3-an
németnek vallották magukat.
Lakosságszám alakulása
2010: 3123 fő
2001: 3433 fő
1990: 3565 fő[4]
1983: 3647 fő
1948: 4693 fő
1940: 4903 fő
1910: 4698 fő
1840: 3795 fő
Vallás:
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok 58%-a
római katolikus, 26,5%-a református, 8,5%-a görög
katolikus és 0,5%-a evangélikus vallású, míg 1,5%-a más
egyházhoz vagy felekezethez tartozik. A többiek nem
tartoznak egyetlen egyházhoz sem, vagy nem
válaszoltak.[4]
Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni
Főesperességében lévő Gönci Esperesi Kerülethez
tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának
titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony.[6] Római katolikus
anyakönyveit 1735-től vezetik.[5]
Görög katolikus egyház
A Miskolci Apostoli Exarchátus Abaújszántói Esperesi
Kerületébe tartozik, mint önálló paróchia. A településen
1791-ben alakult meg az egyházközség, görög katolikus
anyakönyveit is ekkortól vezetik. Templomának titulusa:
Urunk mennybemenetele. Filiaként hozzátartozik Abaújkér,
Golop és Tállya görög katolikus vallású lakosai.[7]
Református egyház
A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség)
Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik,
mint önálló anyaegyházközség.[8]
Evangélikus egyház
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség)
Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő
Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói
Evangélikus Egyházközségbe tartozik.
Természeti értékek:
Növényföldrajzi értelemben a magyar flóratartomány (Pannonicum)
északi középhegységi flóravidékének egyik önálló
flórajárásához (Tokajense) tartozik.
Sátor-hegy: Az egykori pannon erdős-sztyepp-vegetáció
maradványai itt még viszonylag nagy kiterjedésben
lelhetők fel. Legértékesebb területei a molyhos tölgyes,
karsztbokorerdő-foltokkal váltakozó lejtősztyeppek.
Rengeteg ritka és védett növény található itt: pl. a
hegyi, a csinos, a bozontos és a kunkorgó árvalányhaj, a
magyar szegfű, a leánykökörcsin és a hegyi kökörcsin.
Aranyos-völgy: természeti értékekben gazdag terület,
fontosabb növénytársulásai: sziklai- és
törmeléklejtő-erdők, patakparti égerligetek, égerláp,
sztyepprétek és sziklagyepek. Itt is található sok
védett növény, pl. a szálkás pajzsika, a farkasboroszlán,
a hegyi árvalányhaj és a turbánliliom. A környéken több
emlősfaj is él, ebből legalább 15 faj védett, és 1 faj
fokozottan védett. Megtalálható itt - többek között - a
hazánkban csak elvétve előforduló hiúz, a farkas és a
vadmacska. A hüllők közül az alpesi gőte és a keresztes
vipera tömegesen előfordul itt. Madártani szempontból a
völgy és környéke hazai és európai viszonylatban is
egyaránt egyedülálló: a madarak közül 19 faj fokozottan
védett, és 10 fészkel is a területen.
Nevezetességei:
Termálvizes fürdőtelep: A medencét termálvizes forrásra
építették. A medence vízcseréjét a működő forrás adta.
Pincesorai a világörökségbe tartoznak. Pincesor több
helyen található, az egyik a fürdőtelep fölött.
Patay-kastély: A Cekeházán álló épületet a Patay család
építtette 1820 körül, klasszicista stílusban.
Patay kastély (cekeháza) megtekintése >>>
Római katolikus (Gyümölcsoltó Boldogasszony-) templom:
XIV-XV. században épült, gótikus stílusban; késő barokk
formáját 1804-ben kapta, Ignatz Franz tervei alapján.
Késő gótikus szentségháza csipkés toronyban zárul.
Jelenlegi főoltára neogótikus.
Görög katolikus (Urunk mennybemenetele-) templom:
1792-ben épült, késő barokk stílusban. Copf ikonosztáza
1811-ben készült, képeit Miklóssy József festette
1830-ban. A görög katolikus templom 19. századi
ikonosztáza sértetlenül vészelte át a sok viszontagságos
évet. A templom mennyezetét az 1950-es években Sümegi
tanár úr festette, ami eltűnt az évek során. A paróchus
(lelkész) 2010 júliusa óta Galambvári Péter atya. A
templom mindig megakadályozta, hogy a Rákóczi utcát
elárassza a Szerencs patak.
Református templom: 1752-ben épült, barokk stílusban. A
templomot 1865-ben újjáépítették.
Lakóház (Rákóczi u. 73.): A XIX. sz. elején épült,
népies barokk stílusban.
Helytörténeti Gyűjtemény: A XVIII. századi eredetű
Ulánus-ház termeiben a község történetét, a mezőváros
híres kisiparát bemutató kiállítás tekinthető meg. Az
épületet 1820-30 között, klasszicista stílusban
átépítették. L alaprajzú, földszintes épület. Udvari
homlokzata oszloptornácos.
Volt zsinagóga: 1896-ban épült.
Evangélikus templom: 1798-99-ben épült, copfstílusban.
Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola: A XX. században
épült, szecessziós stílusban.
Kopjafa.
Mezőgazdasági Szakközépiskola: Az 1930-as években épült,
az északi népek építési stílusában.
Fakereszt (Sátor-hegy).
A fent említetteken kívül még kb. 39 épület tartozik
helyi önkormányzati védelem alá.
Híres emberek:
Itt született 1891. október 6-án Kalocsay Kálmán orvos,
eszperantista
Itt született 1904-ben Farkas Mihály, kommunista
politikus, honvédelmi miniszter
Testvérvárosok:
Bad Schwalbach, Németország
Oberlungwitz, Németország
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|