Abaújkér  

 
     
   
 


 

*** ***
A Zempléni-hg. nyugati előterében, a Szerencs-patak völgyében elterülő település, Encstől mintegy 7 km-re. Vasúti megállója van a Szerencs-Hidasnémeti szárnyvonalon; közvetlen autóbuszjárat Abaújszántóra, Encsre. A honfoglalás korában a vidék a Kér törzs szállásterülete volt – innen ered a neve is, mely oklevélben először 1215-ben fordult elő, Quer alakban. A török, majd a kuruc időkben teljesen elnéptelenedik, csak 1726 után települ újra. A község mai nevét 1905-ben kapta. Érdekes műemléke a XIII. sz.-ban román stílusban épült, majd többször átépített református templom, mely több stílusirányzat nyomait is magán hordozza. Római katolikus temploma XVIII. sz.-i késő barokk épület. Szép barokk épület a szintén XVIII. sz.-i Bárczay-kastély, melyben gyógy-pedagógiai intézet működik.

*** ***
In the time of the Hungarian conquest the area was the living place of Kér tribe – its name is derived from this tribe too – and was first mentioned in charter in 1215 in the form of Quer. In the Turkish and Kuruc times it became depopulated and was resettled only after 1426. The recent name of the village was given in 1905. The interesting monument of the village is the rebuilt reformed church, which was built in the 13th century in Roman style.

*** ***
Zur Zeit der Landnahme war die Gegend Ein Quartierort des Stammes Kér - daher auch der Ortsname, der urkundlich 1215 zum ersten Mal, als Quer aufscheint. In der Türken-, dann in der Kurutzenzeit wird es ganz entvölkert und erst nach 1726 wieder bevölkert. Die Ortschaft erhielt ihren heutigen Namen 1905.Ein interessantes Baudenkmal ist die im 13. Jahrhundert in romanischem Stil gebaute und mehrmals umgebaute reformierte Kirche.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Abaújkér község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben, Miskolctól közúton kb. 50 km-re északkeletre.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3882
Körzethívószám 47

Népesség:
Teljes népesség 677 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 39,20 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 17,27 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Természetföldrajzilag az Északi-középhegységben, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a Hernád folyó völgyében, a Zempléni-hegység nyugati oldalán található. Szomszédos települések: Abaújszántó, Encs (Gibárt), Abaújalpár, illetve északabbra Boldogkőváralja.

Megközelíthetősége:
Közúton a Szerencset (37-es főút) Gönccel összekötő, a Takta, majd a Hernád bal partján vezető alsóbbrendű úton érhető el. Szintén megközelíthető még az Encs (3-as főút) felől, illetve a szintén a 37-es főút mellett fekvő Szegilong, Olaszliszka, Vámosújfalu, Tolcsva felől, Erdőbényén keresztül a Zempléni-hegységen átvezető mellékutakon is.
A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai látják el.
Vonattal a MÁV 98-as számú, Szerencset Hidasnémetivel összekötő vasútvonalán érhető el.

Története:
A honfoglalás idején a terület a Kér törzs szálláshelye volt, innen kaphatta nevét. Először „Quer” néven említik 1215-ben. 1252-ben Ker volt a neve.
1315-ben Szántó határosa volt, ekkor szőleit is említették.
1326-os oklevél említi az innen Rátkára vezető nagy utat.
A 15. századig a Kéri család birtoka volt. A török hódoltság idején a falu kihalt, csak a 18. században népesült be újra. Ekkor két falu: Alsó- és Felsőkér alakult ki, és szintén ekkor lett a terület a Bárczay család birtoka.
A két települést a 19. század elején egyesítették. 1905-től viseli az Abaújkér nevet.

Népcsoportok:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.

Vallás:
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakóinak kb. 58,5%-a római katolikus, 17,5%-a református, 8,5%-a görög katolikus vallású. A lakosság 15,5%-a nem tartozik egyetlen valláshoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt.
Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Péter és Szent Pál. Római katolikus anyakönyveit 1861-től vezetik.
Református egyház
A reformáció a XVI. században jelent meg a településen. A század közepére már a reformátusok használták az ősi, román kori templomot is. A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.
Görög katolikus egyház
A Miskolci Exarchátus Abaújszántói paróchiájához tartozik, mint filia.
Evangélikus egyház
A település evangélikus vallású lakosai az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Látnivalók:
Bárczay-kastély: 18. századi rokokó kastély. A Bárczay család építtette. Téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtető épület.
Református templom: A XIII-XIV. században épült, késő román - kora gótikus stílusban. 1858-ban átalakították, 1926-ban felújították. A hajó D-i oldalán 4 román kori résablak és 2 nagyobb, csúcsíves ablak nyílik. A legutóbbi helyreállításkor feltárták a templom román kori D-i kapuzatát és a felületén lévő ornamentális festés maradványait is.
Római katolikus (Szent Péter- és Pál-) templom: késő barokk stílusban épült 1812-1823 között. Tornya 1833-ban készült.
Aranyospusztai római katolikus (Hétfájdalmú Szűz-) kápolna.

Híres emberek:
Baráth Lajos író

Testvértelepülés:
Perény, Szlovákia

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás



 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015