Abaújalpár  

 
     
   
 


 

*** ***
A Zempléni-hg. nyugati lábánál, az Alpár-patak forrásvidékén elhelyezkedő aprófalu. Vasútállomása nincs, rendszeres autóbusz-járattal Abaújszántó és a 10 km-re lévő Encs városa érhető el. A gyönyörű természeti környezetben található település valamikor az Abák birtoka volt; a török eredetű Alpár helynév először 1330-ban jelenik meg oklevélben, melynek jelentése hős, bátor. A falu a török időkben elpusztul, majd a XVIII. sz. elején telepítik újra református magyarokkal. Látnivaló a XIX. sz.-i, klasszicista Kapi-kúria, valamint a XV. sz.-i eredetű, többször átépített, fatornyos, festett famennyezetű református templom, melynek harangja 1606-ból származik.

*** ***
The settlement, which can be found in beautiful natural surroundings was once the land of Abas, the place-name Alpar is a word of Turkish origin, and it first appeared in a charter in 1330. The meaning of Alpar is heroic and brave. The village was destroyed in the Turkish times and reformed Hungarians were resettled here. It is worth to look at the 19th century neoclassic kop-country house and the 15th century rebuilt, wooden spire reformed church, which has a pointed wooden-ceiling and its bell dates back to 1606.The settlement, which can be found in beautiful natural surroundings was once the land of Abas, the place-name Alpar is a word of Turkish origin, and it first appeared in a charter in 1330. The meaning of Alpar is heroic and brave. The village was destroyed in the Turkish times and reformed Hungarians were resettled here. It is worth to look at the 19th century neoclassic kop-country house and the 15th century rebuilt, wooden spire reformed church, which has a pointed wooden-ceiling and its bell dates back to 1606.

*** ***
Die in wunderschöner Naturumgebung liegende Ortschaft war einst Besitz der Abas; der Ortsname türkischer Herkunft Alpar scheint urkundlich 1330 zum ersten Mal auf, das Wort hat die Bedeutung Heldenhaft, kühn. Das Dorf wird in der Türkenzeit zerstört, es wird Anfang des 18. Jahrhunderts mit reformierten Ungarn wieder bevölkert. Sehenswert sind der klassizistische Kapi-Herrenhof aus dem 19. Jahrhundert sowie die aus dem 15. Jahrhundert stammende, mehrmals umgebaute reformierte Kirche mit Holzturm, deren Glocke aus 1606 stammt.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Abaújalpár törpefalu az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3882
Körzethívószám 47

Népesség:
Teljes népesség 74 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 8,73 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 8,48 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati részén fekszik. Encstől 9 km-re délkeletre, Miskolctól, a megyeszékhelytől kb. 50 km-re északkeletre található. Területe: 848 hektár, ebből 22 ha belterület, 826 ha külterület, többnyire erdő.

Története:
"Alpár, magyar falu, Abauj vármegyében, Bodókő-Váraljához 1 3/4 órányira: 61 r. kath., 10 g. kath., 5 evang., 200 ref., 50 zsidó lak. Ref. szentegyház. Szőlő-hegy. Erdő. F. u. többen."
"ALPÁR. Középszerű magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai reformátusok, fekszik Tzekeházához nem meszsze. Határja termékeny, 's jó szőlő hegyei vagynak; de legelője szoross, 's épűletre való fája sem lévén, második Osztálybéli."

A települést először 1330-ban említik Alpar néven. Ekkor még az Aba nemzetség birtoka, később 1370-től az Alpáryaké. Egykori földesrura, Alpáry Sámuel volt, aki az 1551-1565-os nemesi felkelés vezéreként lett ismert. Az Alpáry-család kihalása után a Szemere és Darvas családok birtokába került. A török hódoltság idején a falu elpusztult, az 1715-ös összeírás idején nem került fel a lakott helyek listájára. 1720-ban az ismételt felmérés szerint jobbágylakosság nélküli kúriális helység, egy nemes lakója Gadnai István. Az 1730-as évek körült települt be a falu református vallású magyarokkal. Az 1828-ban földesurai a Darvas és Szánky családok voltak.
Mai nevét 1905-ben kapta a község. Ekkor több nemesi család kúriája is itt állt. Ezek a második világháború után enyészetnek indultak, mivel főleg mezőgazdasági épületekként használták azokat.

Címer leirása:
Arannyal és vörössel hasított, az alapban hullámvonallal vágott katonai pajzs, melynek jobb oldali arany mezejében egy vörös szőlőfürt egy szőlőlevéllel lebeg. A bal oldali vörös mezőben pedig a helyi református templom stilizált alakja – felette a betlehemi csillaggal – lebeg.
A címer fő elemei egy részről a község 1857. évi pecsétnyomójának újragondolt szimbóluma, a szőlő. Másrészt, pedig a helybeli 14. századi templom, amely nem csak a múltban, hanem a mában is Abaújalpár polgárainak fontos szimbóluma. A pajzs talpát vágó hullámvonal a meglévő gyógyhatású vizet jelképezi.

Egyházi közigazgatás:
Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (Egri Érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem önálló plébánia, hanem Boldogkőújfalu filiája.
Református egyház
A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperességébe) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Látnivalók:
Református templom, amely a 15. században épült, gótikus stílusban. A templom 1696-ban még katolikus használatban volt, de 1733-ra reformátusoké lett és 1734-ben felújították. Ekkor készült a faragott, festett szószék és a szószékkorona valamint festett famennyezete. A padok 1820-ban készültek, 70 kg-os harangját pedig Weird György öntötte 1640-ben, Eperjesen. Nyugati bejárata fölött egy három méteres nyeregtorony található.
Kapy-kúria, népies klasszicista épület, mely a 19. század első felében épült
Aranyosi-völgy (kedvelt kirándulóhely)

Környező települések:
Abaújkér (5 km), Boldogkőújfalu (5 km); legközelebbi város: Abaújszántó (5 km).

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás


 



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


 

"Lépj tovább Abaújban" Közhasznú Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2015